Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
III. Függeék - Életrajzi adattár
Életrajzi adattár érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 1939-1941 között Székesfehérvár főispánja, egyben továbbra is polgármestere. 1941-ben lemondott polgármesteri hivataláról, a továbbiakban csak mint főispán működött. 1943 májusában Endre László leváltotta föispáni tisztségéről, egyúttal magát a városi főispáni tisztséget is megszüntették. Ugyanakkor kinevezték hadműveleti kormánybiztosnak, amit Szálasi hatalomátvételéig látott el. Endre László és Pintér József el akarták hurcolni családjával együtt, de Budapestre menekültek. A háború után visszatért Székesfehérvárra, majd egy Veszprém megyei községben erdészetnél dolgozott. Csíz József (másutt Csízek) - várpalotai nyilas párttag, pétfürdői lakos. A várpalotai nyilas párt- szervezet ifjúsági csoportjának egyik első tagja. Csízek Vilmos - várpalotai rendőrparancsnok. A Kommunista Párt várpalotai szervezetének egyik első tagja. Amennyiben Csízek (másutt Csíz) József testvére, ebben az esetben korábban a várpalotai nyilas párt ifjúsági csoportjának egyik első tagja volt. Csizmadia István (másutt János) - székesfehérvári nyilas fegyveres pártszolgálatos. Több gyilkosságban is részt vett, többek között Nagytevelen a zsidó munkaszolgálatosok meggyilkolásában. 1946. április közepe táján fogták el. ítéletéről nincs tudomásunk. Tanúként szerepelt Pintér József székesfehérvári népbírósági perében. Csizmadia Vilma férje - géplakatos. Tanú volt a cigányokat kivégző csendőrök és nyilasok várpalotai kihallgatásán. Csoknyai Pál, vitéz (másutt tévesen Csokonyai) - ezredes. 1944. november 16-tól a 20. gyalogos hadosztály gyalogsági parancsnoka. Harcálláspontjuk december 9-től Várpalotán volt. Csomay Miklós (másutt Csornai, ill. tévesen Csornai) - (Veszprém, 1902. 7-1975. ?) gépészmérnök, építési vállalkozó, nyilas kerületvezető. 1944. október 27-től 1945 márciusáig Zala vármegye nyilas főispánja. Ő közölte Pintér Józseffel főispáni kinevezésének hírét. 1945 márciusában külföldre menekült. Később a Ford autógyárban dolgozott. 1947. november közepén a Zalaegerszegi Népbíróság távollétében halálra ítélte. Pintér József szerint veszprémi nyilas fokerületvezető. Ez utóbbi valószínűleg téves adat. Csúcs István - (Dég, 1874. november 22.-Székesfehérvár, 1961. március 25.) pap, kanonok. Hosszabb ideig Sukorón és Fülén volt plébános. Czike Gábor, nagyrévi nemes - (Budapest, 1891. május 5.-Budapest, 1973. március 12.) gépészmérnök, tanár, iskolaigazgató. 1939-től az általa alapitott székesfehérvári Gróf Széchenyi István Ipari Középiskola igazgatója 1944. október 27-i letartóztatásáig. Nemzetiszocializmus ellenes magatartásáért a Komáromi Csillagerődbe hurcolták, ahonnan 1944. december 7-én szabadult. Később В-listára került, és csak ipari vállalatoknál tudott elhelyezkedni. Az iparoktatásban szerzett érdemeit 1962-ben aranydiplomával, 1972-ben gyémántdiplomával ismerték el. Daróczi Agnes - (Berettyóújfalu, 1954. november 18.-) újságíró, szerkesztő-műsorvezető. A Magyar Művelődési Intézet munkatársa. A roma etnológia elismert képviselője, a magyarországi cigány kulturális élet egyik fő szervezője. 1995-ben a magyarországi roma holokausztról forgatott filmet (többek között Várpalotán). Deák Pál - (1890 k.-7) székesfehérvári nagykereskedő. Fiát, Deák Tamást a székesfehérvári nyilas pártházban végezték ki. Deák Tamás - (?-Székesfehérvár, 1944. december) zsidó munkaszolgálatos. Deák Pál székesfehérvári nagykereskedő fia. Az úrkúti munkatáborból szökött meg. A székesfehérvári nyilas pártházban végezték ki Braun Gyulával és Vadász Jánossal együtt. 1946. június közepén temették el őket a székesfehérvári izraelita temetőben. Dél János - várpalotai nyilas párttag. Munkahelyén, a bányában a nyilasok besúgója. 355
