Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
III. Függeék - Kronológia
Kronológia február eleje február eleje február 2. február 8-9. körül február 8. február 8. február 10. február 12-16. február 12. február 13. február közepe február 12-13. február 13-14. február 14. február 1945 Vájná Gábor nyilas Belügyminisztériumának X. osztálya rendeletet adott ki a polgári kiürítésről. A rendelet 5. pontja szerint többek között a cigányokat, családtagjaikkal együtt átmeneti internáló táborokban kell elhelyezni. A rendeletet több helyen (foként az ország nyugati részében) nem hajtották végre. A várpalotai Farkas Andor, Kemenesi Imre, Pál Ferenc és társaik Péten meggyilkoltak mintegy harminc magyar katonát. Uabb razziát rendeltek el a már tömegessé vált katonai szökések felszámolására. Az elfogottak egy részét a helyszínen felkoncolták. A székesfehérvári cigánytelepről megmenekült három cigány nő (Lendvai Mária, Horváth Istvánnés és Lakatos Józsefné) első, a rendőrkapitányságon tett tanúvallomása szerint e napokban gyűjtötték össze és vitték Várpalotára a székesfehérvári cigányokat. Székesfehérvár újabb kiürítése. A lakosság mintegy háromnegyede elhagyta a várost. Többségüket Veszprémbe és a Várpalota környéki falvakba telepítették. A Fejér megyei nyilas főispáni hivatal és a székesfehérvári közigazgatás átmenetileg Várpalotára, majd Veszprémbe költözött. Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspököt, Shvoy Kálmán ny. tábornokot és két társukat a péti NSzK-különítmény letartóztatta és Pétfürdőre internálta. Pétről február 14-én szállították őket tovább Veszprémbe, végül Sopronba. A Veszprém vármegyei főispán elrendelte a vármegye azonnali és teljes kiürítését. Ismét megkezdődött a front közelében lévő gyárak leszerelése és Németországba szállítása. Kerekes Lajos székesfehérvári polgármester a pét-gyártelepi NSZK-csoport foglya. Ezekben a napokban hallotta Botond (Pihhoffer) Istvánnak, az NSZK péti különítménye vezetőjének parancsát a székesfehérvári cigánytelep felgyújtására és a cigányok felkoncolására. A péti NSzK-különítmény a péti erdőben kivégezte Benke Ferencet, az MKP székesfehérvári szervezetének vezetőségi tagját. A „budapesti csata” vége. A szovjet csapatok elfoglalták a fővárost. A hatóságok utasítást adtak a leventék januárban megkezdett összegyűjtésének és kitelepítésének folytatására és befejezésére. A székesfehérvári cigányok összegyűjtésének és Várpalotára szállításának legvalószínűbb időpontja. Az NSZK péti különítménye a székesfehérvári cigányokat Várpalotára szállította, majd a cigánytelepet felégették. A várpalotai nyilasok összegyűjtötték a helyi cigányokat is, mintegy 25-30 főt. A székesfehérvári és várpalotai cigányok Grábler-tónál és a várpalotai Mátyás várnál történt kivégzésének legvalószínűbb időpontja. A kivégzési parancsot Botond (Pilhoffer) István, az NSZK péti külöítményének parancsnoka és a Gestapo várpalotai parancsnoka írta alá. A kivégzést várpalotai csendőrök és nyilasok hajtották végre. A tömeggyilkosságnak 100-nál több áldozata volt. Várpalotai csendőrök jelentették Veszprémbe 50 cigány kivégzését. A várpalotai csendőrőrs úgy tájékoztatta a csendőrparancsnokságot, hogy a német Gestapo vagy az NSZK fogta el a cigányokat a két front között és adta át kivégzésre a csendőröknek. A hadi helyzet miatt nem volt alkalom az ügy kivizsgálására. 335
