Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

III. Függeék - Kronológia

Kronológia október 16. 1944 A déli hadművelet kormánybiztosa rendeletet adott ki, mely szerint a cigá­nyok állandó tartózkodási helyüket nem hagyhatják el. október 17. Pintér Józsefet felmentették megyevezetői tisztsége alól. Utódja Dominó Jó­zsef lett. október közepe Orendy Norbert megbízást kapott egy nyomozó csoport (a későbbi NSZK) megszervezésére. október 28. A nyilas hatóságok rendeletet adtak ki a rögtönbíráskodás bevezetéséről. Gyakorlatilag bármilyen bűncselekmény (gyakran akár gyanúja esetében is) azonnali kivégzésre került sor. október 27. Pintér Józsefet Szálasi kinevezte Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánjává. október 29. - 1945. február 13. - A 108 napig tartó budapesti csata. november 1. Az NSZK Orendy Norbert vezetésével (már hivatalos megalakulása előtt) megkezdte működését. november 7. A 3. Ukrán Front hadseregei Mohácstól délre átkeltek a Dunán. november Az NSzK mintegy 20^40 főből álló különítménye beköltözött a pétfürdői csendőrség épületébe. A csoport vezetője Botond (Pilhoffer) István csendőr százados. A különítmény rövid pétfürdői tartózkodás után Tatára költözött. november Megkezdődött a cigányok tömegesen elszállítása a komáromi Csillagerődbe, ahonnan a munkaképes férfiakat és nőket Németországba deportálták. A de­portálások decemberben is tovább folytak. A Budapest környéki cigányokat az óbudai téglagyárban gyűjtötték össze, innen szállították Németországba. november közepe Fejér megyében megkezdődtek az erődítési munkálatok. Pintér József össze­íratta a munkaképes cigányokat, akiket honvédelmi munkáknál foglalkoztat­tak. Később a 16 évnél fiatalabbakat is összeíratta. A csatarepülőket Várpalota körzetében összpontosították. A börgöndi repülőtérről is ide helyezték át a gyorsbombázó és vadászrepülőgépeket. A várpalotai repülőtéren állomásozott a 202/3. „Villám” gyorsbombázó század. Más vadászrepülőgép századokat a Veszprém-jutasi repülőtérre helyeztek át. Német vadászrepülőgép század állomásozott a csőri repülőtéren is. november 20. Az NSzK hivatalos megalakulása. november 23. Fejér vármegyét hadműveleti területté nyilvánították. Ugyanezen a napon kelt a szombathelyi polgármester átirata: „Cigányügyben ... semmiféle rendelke­zés nincsen”. november 25. A nyilas fegyveres pártszolgálatot Fegyveres Nemzetszolgálat néven alakí­tották át. A szervezet ettől kezdve az NSzK parancsnoksága alá tartozott. november 30. A Tolna megyei Lengyel községben 14 cigányt gyilkoltak meg a csendőrök. december 2. A Dunántúlon harcoló magyar 3. hadsereget és a német 6. hadsereget közös német vezetés alá vonták. A jelentésekből kitűnik, hogy a magyar csapatok fe­gyelme kezdett meglazulni, egyre több volt a szökés. december 3. A szovjet csapatok megközelítették a Balaton térségét. Ettől kezdve 1945. március 30-ig állandóan hullámzó, folyamatos harcok a Balaton térségében, Veszprém és Fejér vármegye területén. (Az ún. „balatoni csata”.) 331

Next

/
Thumbnails
Contents