Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
III. Függeék - Kronológia
III. Függelék november 6. március 4 1935 vége április 16. március 27. 1932 Fejér megye néhány községében megalakultak az első nemzetiszocialista szervezetek. 1933 Festetics Sándor megalakította a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot. Még ebben az évben Pompár Géza vezetésével megalakult a párt székesfehérvári szervezete is. 1934 Endre László (még Pest megyei alispánként) a kóbor cigányok állami koncentrációs táborba zárását és a férfiak sterilizálását követelte. A cigánytelep mellett átadták a székesfehérvári cigány iskola új épületét. Az iskola 1945-ig (1943-1945 között Tanyasori Elemi Népiskola néven) működött. 1935 Szálasi Ferenc megalapította a Nemzeti Akarat Pártját. A belügyminiszter betiltott minden horogkeresztes mozgalmat. A székesfehérvári horogkeresztes pártok tagjaiknak nagy része a Nemzeti Akarat Pártja helyi szervezetéhez csatlakozott. 1936 Orendy Norbert, már csendőr nyomozóként a HM-2. def. „K” (kommunista) alosztályhoz került. 1938-ig volt ehhez az alosztályhoz beosztva. Fejér vármegye kérvényezte egy „cigánykódex” kibocsátását, amely tartalmazná a cigányokkal kapcsolatos valamennyi érvényben lévő jogszabályt. A Cigánykódex még ebben az évben meg is jelent. Várpalotán Vörös István megszervezte a Festetics-féle nyilas párt, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt helyi szervezetet. Fia Vörös Imre hamarosan megszervezte a párt ifjúsági csoportját is. 1937 Berlinben létrehozták a Faji Tisztaság és Népességbiológiai Kutatási Egységet. Betiltották a Szálasi-féle Nemzeti Akarat Pártját. 1938 Megalakult a Hubay Kálmán nevével fémjelzett, de gyakorlatilag Szálasi Ferenc által irányított Nemzeti Szocialista Magyar Párt - Hungarista Mozgalom. 328