Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
II. Forrásközlések - A várpalotai cigányok összegyűjtése és a kivégzések
A VÁRPALOTAI CIGÁNYOK ÖSSZEGYŰJTÉSE ÉS KIVÉGZÉSEK megásatták a férfiakkal a sírgödröt és agyon lőtték őket. Később csapatokban minket nőket kísértek ki az említett helyre, hol már a férfiakat vérbefagyva meghalva láttuk a gödörben. Mi megijedtünk nagyon, sírtunk, könyörögtünk nekik, hogy ne bántsanak, de Farkas Andor és társai, valamint a várpalotai csendőrség hajthatatlan maradt. - Én várandós voltam, napok kérdése volt, hogy a kicsi megszülessen, és arra való hivatkozással kértem őket, könyörögtem nekik, hogy kegyelmezzenek, de ők nem törődtek semmivel. Annyira vérszomjasak voltak, hogy nem voltak tekintettel arra sem. Közben megláttam édesapámat halva feküdni a gödörben, és fájdalmamban leugrottam hozzá. Lefeküdtem, de nyomban éreztem, hogy lövést kaptam több helyen. Összesen 8 helyen kaptam lövést, de eszméletem nem vesztettem el, s így hallottam, mikor a kivégzésben részt vett nyilasok és csendőrök azt mondták, hogy lassabban beszéljünk, mert a közeli úton németek vannak. Farkas Andor kiadta az utasítást akkor, hogy a biztonság kedvéért mindegyik áldozatot szuronnyal keresztül kell szúrni. De egy másik nyilas nem egyezett bele, csak azt indítványozta, hogy ha van kézigránát, azt bele kell dobni a gödörbe rájuk. Arra egy nyilas kijelentette, hogy nincs náluk egy darab sem. Azután „kitartás” köszönéssel eltávoztak. Biztosan a nyilasok köszöntek el a csendőröktől. Én még vagy 3 óra hosszáig feküdtem a gödörben, mikor már úgy gondoltam, hogy nem őriznek bennönket, fölnéztem, láttam, hogy már nincs ott senki. Megtapogattam Raffael Falat kezét, és kérdeztem, hogy meg van sebesülve? Ő azt mondta, hogy igen. De megállapítottuk, hogy csak képzelődött, mert csodálatos, hogy a nagy golyózápor dacára ő egy golyót sem kapott. A kislány felsegített a gödörből, kint a parton kicsit megpihentem, majd az ő segítségével kivánszorogtam a betonúira, a nyolc sebtől vérezve. Raffael Falat 14 éves kislány segítségével nagy fájdalmak közepette gyalog mentem be Veszprémbe, hol rokonomnál tartózkodtunk 3 napig. Azután vonattal Győrbe utaztam, és csak ott mertem orvoshoz menni, hol letagadtam kálváriámat, mert féltem, hogy visszavisznek, és azt mondtam, hogy repülőtől sebesültem meg. Mivel haslövést is kaptam, a kicsi halva született meg. Győrbe három hónapig feküdtem kórházban, nagyon sokat szenvedtem. Nagy hatással volt betegségemben rám az is, hogy családunkból 23-an maradtak ott halva a nyilas pribékek golyóitól.412 Meg kívánom még említeni, hogy amikor Várpalotán a nyilaspárt házához tartozó istállóban voltunk elhelyezve, az őrizetünkkel megbízott nyilasok és társaik erőszakoskodtak velünk és ütöttek-vertek bennönket. 562 átélt traumákat, részben későbbi - a pontos időpontot illetően bizonytalan vallomásait, illetve a másik három, már a Várpalotára történt elszállítást szerencsés módon elkerült asszony vallomásait figyelembe véve. Mindennapi életük és gondolkodásmódjuk egyébként sem a naptárhoz igazodott. 562 Ugyancsak itt említi meg Lakatos Angéla, hogy családjából (itt nyilván a nagycsaládot, a tá- gabb rokonságot érti) 23 személyt, köztük édesapját, édesanyját és két testvérét végezték ki a Grábler-tó melletti akácosban. A többiek nagy része gyermek, vagy közeli rokon lehetett. 163
