Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - A székesfehérvári és várpalotai cigányok
I. Bevezető tanulmányok indokul. A rögtönbíráskodási rendelet ugyan lehetőséget adott adandó esetben a bűnösök kivégzésére is, de a rendeletben előírt rögtönbíráskodási eljárásra a felsorolt esetek egyikében sem került sor.42 Cigányok etnikai alapú kivégzésére semmiféle rendelet nem létezett, ez minden esetben egyes személyek (csendőrparancsnokok, nyilas vezetők) egyéni döntése volt. A kivégzések nem az egyes személyek bűncselekményei, hanem a kollektív bűnösség elve alapján történtek. Ezt az is alátámasztja, hogy az áldozatok között minden esetben gyermekek, sőt, csecsemők is voltak. A cigányokkal szemben elkövetett tömeges kivégzések elkövetői közül (Magyarországon első ízben!) a Várpalota-Grábler-tavi tömeggyilkosság néhány résztvevőjét állították népbíróság elé, és ítélték el, 1946-ban.43 Rajtuk kívül csupán a dobozi és a lengyeli csendőröket vonták felelősségre, jóval később, 1956- ban illetve 1960-ban.44 A székesfehérvári és várpalotai cigányok A Dunántúl középső és keleti részében (így Székesfehérvár és Várpalota térségében is) a cigányoknak két nagy csoportja élt: a régóta letelepedett, többnyire már ekkor is beilleszkedett, nemzedékek óta csak magyar nyelven beszélő magyar vagy muzsikus cigányokat,45 valamint a többnyire szintén letelepedett, de esetenként még ebben az időben is vándorló életmódot folytató, a lovári nyeljárást beszélő oláh cigányokat.46 Ekkoriban még gyakran találkozhattunk le 42 Vájná Gábor belügyminiszter egy a Nemzeti Szövetségben tartott 1945. márciusi beszédében bejelentette szökött zsidó munkaszolgálatosok, 5 nő és 40 „muszkavezető” cigány kivégzését, „akik szintén bírói eljárás nélkül intézteitek el a helyszínen ”. KARSAI E. - KARSAI L. (1988) 461. 43 Pintér József volt nyilas főispánt a Székesfehérvári Népbíróság 1946. október 29-én halálra ítélte (Nb. 227/1946/14 sz., ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 263-282.), a NOT 1948. július 27-én helybenhagyta a halálos ítéletet (NOT. III. 7841/36/1946., ÁBTL 3.1.9.-V-128404-a, 284- 285.), és azt 1948. szeptember 18-án végrehajtották. A gyilkosságban részt vett nyilas pártszolgálatosok közül Farkas Andort halálra ítélték és kivégezték, a csendőrök és nyilas pártszolgálatosok közül többeket börtönbüntetésre ítéltek. Fekete István csendőrparancsnokot, Kemenesi Imre, Pál Ferenc, Lelkes József csendőröket, a nyilasok közül pedig Molnár Sándort, Németh Jánost börtönbüntetésre ítélték. 44 A dobozi csendőrök ítélete: B. 551/1956/6. (Megyei Bíróság, Gyula), MNL OL XX-5d/Bf V. 1478/1956. (Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma); a lengyeli csendőrök Ítélete: В. I. 01/1960. sz. (Kaposvári Katonai Bíróság) Hadtörténelmi Levéltár. Ld. BÁRSONY (2005) 407. 45 Romungro. 46 A cigányok többi csoportja (cerhári, masari, khelderás, szinto stb.), valamint az archaikus román nyelvet beszélő beások az ország más vidékein élnek. 15 T
