Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

II. Forrásközlések - A Nemzeti Számonkérő Különítmény és péti működése

A SZÉKESFEHÉRVÁRI CIGÁNYOK ÖSSZEGYŰJTÉSE

Bényi Józsefről annyit tudok, hogy Pintér főispán főmegbízottjaként járkált, és nálam több ízben eljárt Pintér nevében. Február és márciusban 5-6 esetben volt hivatalomban, mindig nyilas egyenruhában és árpádsávos nyilas karszalaggal.

Egyebet előadni nem tudok.

Jegyzőkönyv felolvasás után elfogadva aláíratott.

Kmf.

Dr. László Ervin (aláírás) Balogh János (aláírás)

népügyész

Bellus Ida (aláírás) jegyzőkönyvvezető

Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ABTL): Pintér József és társainak pere (3.1.9- V-128404/a) 135. oldal

28.

Dr. Kerekes Lajos (Székesfehérvár polgármesterének) tanúvallomása a székesfehérvári cigánytelep felszámolásáról

(részlet)

Székesfehérvár, 1946.október 15.

Székesfehérvári Népbíróság Nb.227/1946.

2. Dr. Kerekes Lajos 39 éves, székesfehérvári születésű és lakos, nős, napszámos, gyári munkás, érdektelen tanú, előadja:

499

Amikor a letartóztatásom után az NSZK őrizetében Péten voltam,499 500 hallottam, hogy egy alkalommal Botond százados az NSZK egyik tisztje, parancsot adott Kozma zászlósnak, hogy [állítson össze egy kivégző különítményt, azzal] be

499 A kihagyott részben dr. Halassy Tibor váli főszolgabíró, Neményi Lajos és Bilkei Ferenc letartóztatásáról, a szentbeszédek Pintér József általi előírásáról, a kiürítési felhívásról, a leventék elszállításáról, valamint Dr. Koch László kivégzéséről beszélt.

500 Kerekes Lajos tanúvallomásának különös jelentősége van a várpalotai tömeges kivégzés időpontjának meghatározásában. Visszaemlékezései szerint február 12-14. között tartották fogva a péti csendőrlaktanyában. FARKAS (1965) 54-55.

145