Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

II. Forrásközlések - A székesfehérvári cigányok összegyűjtése

I. Bevezető tanulmányok

sőt sok helyen meg sem tartották ezeket.22 Egészen 1944 nyaráig még a szélső- jobboldali Összetartás című lap sem említi a cigányokat. A leghírhedtebb szélsőjobboldali lap, a Harc is csupán a zsidó-cigány vérkeveredés veszélyéről ír, a cigányokat mintegy „tiszta vén?’-nek tekintve.23 Az első valóban cigány- ellenes cikkek csak 1944 júniusától kezdtek megjelenni a sajtóban.24

Az 1944.március 19-től Magyarországot megszálló német hatóságok egyáltalán nem foglalkoztak a „cigánykérdéssel”.25 Bár a háborús feszültség növekedésével egyes vármegyékben a honvédelmi törvényre26 hivatkozva már elhurcoltak és munkatáborba zártak cigány családokat, augusztus végén pedig más nemzetiségekhez hasonlóan elrendelték cigány munkásszázadok felállítását is,27 a helyzet csak a Szálasi-kormány hatalomra kerülésével változott drámaian.

1944. november elején megkezdődött a cigányok tömeges összegyűjtése és internálása."8 29 A novemberben és decemberben megtartott razziákon összegyűjtött dunántúli cigányok döntő többségét a komáromi Csillag-erődbe,24 a fővárosban és környékén lakókat az óbudai téglagyárba vittek,30 31 majd összegyűjtési helyeikről a munkaképeseket németországi munkatáborokba szállították. Többségük soha nem tért vissza. Számukat illetően (5 ezertől 50 ezerig) igen eltérő becslések vannak.3'

Több esetben megtörtént, hogy a cigányokat lakóhelyükön, vagy annak közelében csoportosan meggyilkolták. 1944. szeptember 29-én Nagyszalontán 17

22 Fejér vármegyében ugyan megtartották, de pl. 1944-ben is csupán egy-két kóbor cigányt fogtak el. MNL FML, IV. 405.b. Alispáni iratok, 10.736/1944. Egy veszprémi alispáni jelentés ugyancsak a razzia eredménytelenségéről számol be. MNL VeML IV. 405.b. 3604/1946 (7609/1942) Veszprém vármegyében a rendelet által előírt évi két razzia helyett évente általában amúgy is csak egy alkalommal tartották meg a cigányrazziát. POMOGYI (1995) 137.

23 KARSAI (1992) 85-86.

24 A Fejér megyei lapokban megjelent cikkek: KESZTHELYI (1944a), CLIÓ (1944), KESZTHELYI (1944). Közülük a legkorábbi is 1944. júliusi keltezésű. BARTOS (1944) júniusi cikke még csak zárójelben említi meg: „Ideje lenne már a zsidókérdés után a cigánykérdés megoldása is!”

25 KARSAI (1992) 99.

26 A honvédalamről szóló 1939. évi II. te.

27 SZITA (2001) 98-99., BANA (2014) 86. A HM ein. 6797/1944. rendelet alapján felállított cigány katonai munkásszázadokról részletesen ld. KARSAI (1992) 102-112. Mint írja, csupán kettőről tudható biztosan, hogy meg is alakították. SZITA (2001) 100-102. további kutatások alapján már három cigány katonai munkásszázadról tesz említést. Bársony János ennél jóval többet említ. BÁRSONY - DARÓCZ1 (2004) 26-27.

28 Sok esetben, különösen Nyugat-Magyarországon még ekkor is előfordult, hogy a helyi közigazgatási tisztviselők elszabotálták a felsőbb rendeleteket. KARSAI (1992) 128, 131-135.

29 SZITA (2004) 68-78., BÁRSONY - DARÓCZI (2004) 91-93., 118-121.

30 BÁRSONY-DARÓCZI (2004) 107-108.

31 BÁRSONY-DARÓCZI (2004) 30.

13