Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

I. Bevezető tanulmányok - Cigány sors és cigány élet Magyarországon

I. Bevezető tanulmányok cigányokkal szemben.11 Egy 1916. évi belügyminisztériumi rendelet12 megtiltot­ta a csavargó életmódot (ez elsősorban a kóbor cigányokra vonatkozott) lakóhelyük elhagyását, elrendelték nyilvántartásba vételüket, egészségügyi vizsgálatukat, lovaiknak, szekereiknek a katonaság részére történő rekvirálását, gyermekeik menhelyen történő elhelyezését, ha úgy ítélték meg, hogy azok nem részesülnek megfelelő gondozásban - mindezt szigorú szankciók (pénzbüntetés, kényszermunkatelepekre utalás, elzárás) kilátásba helyezésével. A rendelet végrehajtása azonban sok nehézségbe ütközött, és gyakorlatilag nem volt eredményes.13 A két világháború között egyre-másra születtek a különböző javaslatok és helyi, vármegyei szintű rendelkezések a „cigánykérdés” adminisztratív megoldására - elsősorban közegészségügyi, közbiztonsági indokokra hivatkozva. (Pl. kitiltásuk a városokból, vásárokból, lovaik elkobzása, kitoloncolás, cigányigazolványok, a gyermekek szüleiktől való elszakítása, gyermekmenhelyekre utalásuk, kényszer-dologház, sőt sterilizálásuk stb.)14 1928-ban újabb rendeletet hoztak a cigánykérdés átfogó rendezésére. A 257000/1928. BM sz. rendelet15 - bár ideiglenes jelleggel készült, „a végleges szabályozás megtörténtéig” - évente kétszer tartandó cigányrazziák tartását, a kóbor cigányok számának kötelező jelentését írta elő a vármegyéknek. Gyakorlatilag azonban ezek sem hozták meg a kívánt eredményt, a kóbor ci­gányok letelepedését. A vármegyék egy részében csak vonakodva tartották meg a razziákat, sok helyről pedig csak annyit jelentettek, hogy kóbor cigányt nem találtak.16 1936-ban Fejér vármegye kérvényezte egy úgynevezett „cigánykódex” kibo­csátását, „mely a cigányokra vonatkozó eddig elszórtan létező jogszabályokat összegyűjtené, és ezáltal a közigazgatási hatóságok működését megkönnyítené 11 A közegészségügyi és közbiztonsági célú rendszabályokon kívül hozott rendeletek jó része, amelyekkel a cigányok integrációját kívánták megvalósítani, épp a kitűzött céllal ellentétes eredményhez vezettek. A korlátozó rendszabályokkal ugyanis önfenntartó foglalkozásaik el­sorvasztását is előidézték, ami nem csak biztos megélhetésüket, de letelepedésüket is megne­hezítette. PURCSI BARNA (2004) 23. 12 15000/1916. BM ein. sz. rendelet a cigányok letelepítéséről. (1916. május 17.) A rendeletet közli MEZEY (1986) 183-191. Erre a rendeletre a későbbiekben is gyakran hivatkoztak. 13 POMOGYI (1995) 97-111. A tüskevári kóborcigányok elleni jegyzői és főszolgabírói bead­ványokra a BM Közbiztonsági Osztályának vezetője az 1913.évi XXI. te. (közveszélyes mun­kakerülők) 5. §-ának alkalmazását javasolja. MNL OL BM Rezervált iratok, 1943-17-2779. A tüskevári cigányok garázdálkodásának megszüntetése 1941-1943. 14 POMOGYI (1995) 126-136., 162-178, 222-230. 15 257000/1928. BM sz. rendelet a kóbor cigányok hatékonyabb megrendszabályozásáról és újabb adatgyűjtés elrendeléséről (1928. július 14.) a rendeletet közli MEZEY (1986) 200-201. 16 KARSAI L. (1992) 64-65, POMOGYI (1995) 94, 136-142. 11

Next

/
Thumbnails
Contents