Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)

I. Bevezető tanulmányok - Cigány sors és cigány élet Magyarországon

I. Bevezető tanulmányok

cigányokkal szemben.11 Egy 1916. évi belügyminisztériumi rendelet12 megtiltotta a csavargó életmódot (ez elsősorban a kóbor cigányokra vonatkozott) lakóhelyük elhagyását, elrendelték nyilvántartásba vételüket, egészségügyi vizsgálatukat, lovaiknak, szekereiknek a katonaság részére történő rekvirálását, gyermekeik menhelyen történő elhelyezését, ha úgy ítélték meg, hogy azok nem részesülnek megfelelő gondozásban - mindezt szigorú szankciók (pénzbüntetés, kényszermunkatelepekre utalás, elzárás) kilátásba helyezésével. A rendelet végrehajtása azonban sok nehézségbe ütközött, és gyakorlatilag nem volt eredményes.13

A két világháború között egyre-másra születtek a különböző javaslatok és helyi, vármegyei szintű rendelkezések a „cigánykérdés” adminisztratív megoldására - elsősorban közegészségügyi, közbiztonsági indokokra hivatkozva. (Pl. kitiltásuk a városokból, vásárokból, lovaik elkobzása, kitoloncolás, cigányigazolványok, a gyermekek szüleiktől való elszakítása, gyermekmenhelyekre utalásuk, kényszer-dologház, sőt sterilizálásuk stb.)14

1928-ban újabb rendeletet hoztak a cigánykérdés átfogó rendezésére. A 257000/1928. BM sz. rendelet15 - bár ideiglenes jelleggel készült, „a végleges szabályozás megtörténtéig” - évente kétszer tartandó cigányrazziák tartását, a kóbor cigányok számának kötelező jelentését írta elő a vármegyéknek. Gyakorlatilag azonban ezek sem hozták meg a kívánt eredményt, a kóbor cigányok letelepedését. A vármegyék egy részében csak vonakodva tartották meg a razziákat, sok helyről pedig csak annyit jelentettek, hogy kóbor cigányt nem találtak.16

1936-ban Fejér vármegye kérvényezte egy úgynevezett „cigánykódex” kibocsátását, „mely a cigányokra vonatkozó eddig elszórtan létező jogszabályokat összegyűjtené, és ezáltal a közigazgatási hatóságok működését megkönnyítené

11 A közegészségügyi és közbiztonsági célú rendszabályokon kívül hozott rendeletek jó része, amelyekkel a cigányok integrációját kívánták megvalósítani, épp a kitűzött céllal ellentétes eredményhez vezettek. A korlátozó rendszabályokkal ugyanis önfenntartó foglalkozásaik elsorvasztását is előidézték, ami nem csak biztos megélhetésüket, de letelepedésüket is megnehezítette. PURCSI BARNA (2004) 23.

12 15000/1916. BM ein. sz. rendelet a cigányok letelepítéséről. (1916. május 17.) A rendeletet közli MEZEY (1986) 183-191. Erre a rendeletre a későbbiekben is gyakran hivatkoztak.

13 POMOGYI (1995) 97-111. A tüskevári kóborcigányok elleni jegyzői és főszolgabírói beadványokra a BM Közbiztonsági Osztályának vezetője az 1913.évi XXI. te. (közveszélyes munkakerülők) 5. §-ának alkalmazását javasolja. MNL OL BM Rezervált iratok, 1943-17-2779. A tüskevári cigányok garázdálkodásának megszüntetése 1941-1943.

14 POMOGYI (1995) 126-136., 162-178, 222-230.

15 257000/1928. BM sz. rendelet a kóbor cigányok hatékonyabb megrendszabályozásáról és újabb adatgyűjtés elrendeléséről (1928. július 14.) a rendeletet közli MEZEY (1986) 200-201.

16 KARSAI L. (1992) 64-65, POMOGYI (1995) 94, 136-142.

11