Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Kovács Kálmán Árpád: Padányi Bíró Márton és a bécsi valláspolitika erővonalai az 1750 és 1760-as években
Kovács Kálmán Árpád vallás papjainak a közhatárból canonica portio szakíttassék ki, a papnak 200-300 forint évi jövedelme legyen adómentesen.130 A reformátusok lelkipásztoroknak valószínűleg több veszteséget okozott tizedjövedelmeik elvesztése, mint hogy a közföldekből adómentes illetményrészt mérhetnek ki számukra, ami a közösségen belüli ellentéteket is élezhette. Nem véletlen, hogy 1773-ban a reformátusok egyik sérelme az volt, hogy egyes katolikus földesurak különböző vallású jobbágyaik tizedeit és tized- negyedeit erőszakkal magukhoz ragadták. Ezek a jövedelmek pedig nyilvános szerződésekkel és ünnepélyes ajándékozásokkal kerültek a református lelki- pásztorok birtokába, amelynek megsértése a tulajdon biztonságát - így a katolikusét is - általában veszélyeztette.131 A tizedjövedelmek bevonása területén a központi államhatalom ért el bizonyos eredményeket, hiszen gróf Koller 1774- ben az átmenetileg 80.000 forintra növekedett évi tizedjövedelmekből ír,132 ezt a növekményt azonban a Jézus Társaság feladatainak átvételéből eredő terhek teljesen ki is merítették.133 Hozzá kell tennünk, hogy Bajtay püspök optimizmusa 1765 nyarán a tizedjövedelmek rendezéséről és ezáltal a vallásügy gyökeres átalakításáról hiú ábrándnak bizonyult. Báró Brukenthal közbevetései az 1765. őszi vallásügyi tárgyalásokon azt bizonygatták, hogy ezeknek a jövedelmeknek az újbóli kincstári kezelésbe vétele korántsem lesz egyszerű feladat, amely állításai miatt Borié államtanácsos élesen ki is rohant ellene a dolgok kerékkötőjéül szolgáló ravasz lutheránusnak kiáltva ki a tartományi kancellárt.134 A szász tanácsos érvei mégis meggyőzték Mária Teréziát, így 1765. november 26-án döntés született a Portugál Tőke erdélyi missziós célokra való odaszánásáról,135 bár kamataiból csak 1767-től történtek meg az első tényleges kifizetések. Az úgynevezett Portugál Tőke az a 400 000 forint volt, melyet a feloszlatott portugál jezsuiták vagyonából mint üres jószágot (bonum vacans) Mária Terézia még 1765 130 Endes (1935) 341. 131 MNL OL B2 AG 1678:1773 tartalmi összefoglalás (a reformátusok kérelme) Die Fünfte Beschwerde. 132 MNL OL A98 7. csomó 214r-216v, 233v-237v. Gróf Koller 1774. november 24-i nótája 236v. 133 MNL OL A98 7. csomó 236r-v Vélemény Tárgy: Major püspök promemoriájáról, hogy mellette még két görög püspököt nevezzenek ki. 236r. 134 „Ich umbgehe, wie..., dieses anzusehen seyn wolle, dass mann einen Lutheraner zu derBerathung einer solchen Sache haben beyziehen, und dessen schlaue, die Sachen auf die lange Ewigkeit hinausziehende und solche in unübersteigliche Einhangungen verleihende Ratschläge gelten lassen mögen.“ ÖStA HHStA StRA 2609/1765. Idézi Ember (1936) 336. és lábjegyzet. 135 ÖStA HHStA StRP 2609/1765 gróf Hatzfeld november 20-i irata az Udvari Haditanács, az Erdélyi Kancellária és az Udvari Kamara közötti concertációról az erdélyi plébánia-, iskola- és templomügy javítását illetően (exp. nov.ember 26.). 88
