Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
SZERKESZTŐI ELŐSZÓ 1762. augusztus 16-án hunyt el Padányi Biró Márton veszprémi püspök, a 18. századi dunántúli római katolikus egyháztörténet emblematikus alakja. 2012- ben, halálának 250. évfordulóján a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár és a Veszprém Megyei Levéltár közös konferenciát rendezett a nagyhatású főpásztor emlékére. A temetésének évfordulóján, szeptember 13-án és 14-én Veszprémben lezajlott rendezvény célkitűzése azonban túlmutatott Biró Márton emlékének megidézésén. Célunk az volt, hogy a felekezetek történetében jelentős változásokat hozó 18. század vizsgálatán keresztül bemutassuk, milyen utakon jár a magyar egyháztörténetét-írás. A konferencia előadásai három szekcióban hangzottak el. Egyházak és rendiség a 18. századi Magyarországon címmel megrendezett szekció előadói az egyházak politikai szerepvállalását, illetve a politikának a felekezetiséghez való viszonyát mutatták be. Felekezetek a 18. századi Magyarországon szekció előadásai bepillantást nyújtottak a korszak protestáns közösségeinek életébe, amely kényszerű, egyúttal szoros kapcsolatban állt a katolikus egyházszervezettel. A vallási közösségek elkülönülésének és egymásra hatásának kettőssége több előadásban is megjelent. A legtöbb előadást a Katolikus megújulás a 18. századi Magyarországon címet viselő szekcióban hallgathatták meg az érdeklődők. A konferenciának ez a része kapcsolódott legszorosabban Padányi Biró Márton személyéhez. Három előadó foglalkozott Biró életművének egy-egy szeletével: a veszprémi káptalannak adott statútumokkal, az 1757-es lélekösszeírással, illetve végrendeletével. A konferencia két napján összesen huszonegy előadás hangzott el. Ezekből az előadásokból közöl válogatást jelen kötet. A tizenhárom tanulmány sorba rendezésekor követtük a konferencia programját, de eltekintettünk a szekciók szerinti elkülönítéstől, hiszen az elhangzott előadásoknak csupán a fele szerepel a kötetben. A kötet élén álló írást Szíjártó M. István jegyzi, aki a 18. század végének országgyűlésein ismételten felmerülő vallásügyi kérdések szerepét értelmezi a magyarországi rendiség történetében. A tanulmány élőszóban a konferencia első szekciójának bevezető előadásaként hangzott el. Forgó András a rendiségtémakörénbelül maradva két esettanulmány egybefűzésével bemutatja, hogy a 18. századi országgyűléseken megjelenő „külső szereplők” - egy morvaországi apátság képviselője, valamint a magyarországi görög katolikus egyház képviselői - hogyan látták a diéta munkáját, illetve hogyan, milyen nehézségek árán vehettek benne részt. A harmadik, Bárth Dániel tollából született tanulmány az egyházi felvilágosodás fogalmának magyarországi recepcióját, illetőleg annak hiányát mutatja be, 5
