Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Bárth Dániel: Katolikus felvilágosodás és népi kultúra a 18. századi Magyarországon
Bárth Däniel akkor lett egyértelmű a férfi csalása, amikor legfontosabb érvet, a latin nyelv megértését leleplezték. Azt állította ugyanis, hogy amikor imádságot hall, görcsbe rándul. Elkezdtek hát fölötte latinul imádkozni, ám fokozatosan profán szövegekbe mentek át. A férfi meg csak rángatózott tovább. Hiába érvelt Rókus atya azzal, hogy az ördög csalárdságait a hivatalos rituáléval nem, csupán erős és hathatósabb szövegekkel lehet leleplezni. Gyanús, superstitiosus attitűdje végül eltávolításához, a városból és az egyházmegyéből történő kiutasításához vezetett. A ferences helyi népszerűsége, ördögűző és gyógyító tevékenysége előbb-utóbb nemkívánatossá tette a felvilágosodás szellemétől már jócskán megérintett egyházi vezetők szemében. Rókus atya szenvedélyes, „konyhalatin” nyelvezetű levelei, valamint a hivatalos egyházi álláspont hűvös racionalitása között hasonló konfliktust érzünk, mint az ugyanekkor tevékenykedő híres német ördögűző, Johann Joseph Gassner esetében, akinek küzdelmeiről nemrégiben Eric Midelfort jelentetett meg kiváló monográfiát.44 Gassner és a zomborí ferences is a viszonylag egyszerű naturalisztikus oksági viszonyt alkalmazta a betegségeket több okkal magyarázó perszonalisztikus megközelítés helyett: a testi bajok többségét démoni megszállottságnak tulajdonította.45 A racionalitás és empíria elleni utolsó érvként azt vetették be, hogy az ördög képes akár természetes betegségnek is álcázni a megszállottságot. Mindannyian előszeretettel alkalmazták a fehér mágia egyházi arzenáljának szöveges (bene- dikciók, exorcizmusok) és tárgyi (szentelmények) megnyilvánulásait. Úgy tűnik, ők voltak az „ellen-felvilágosodás” utolsó ködlovagjai egy olyan korszakban, amikor a „démonokkal való gondolkodás”46 korábban általános érvényessége már tovatűnni látszott. Epilógus Rövid tanulmányunk nem vállalhatta fel a címben megjelölt problémakör kimerítő bemutatását. Szándékaink szerint sokkal inkább a témafelvetésre szorítkozott. A külföldi szakirodalom vonatkozó példáinak felvillantásával, a lehetséges forrástípusok számbavételével, valamint a saját kutatásainkból származó esetek vázlatos bemutatásával jobbára a továbbgondolkodás és a további vizsgálatok szükségességére kívántuk felhívni a figyelmet. A bemutatott példák ugyanakkor remélhetőleg meggyőzően bizonyították, hogy a katolikus 44 Midelfort (2005). 45 Levi (2001) 64-67. 46 Clark (1997). 52
