Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Bárth Dániel: Katolikus felvilágosodás és népi kultúra a 18. századi Magyarországon
Katolikus felvilágosodás és népi kultúra a 18. századi Magyarországon aktuális kérdéseket.20 Ezen összejövetelek jegyzőkönyvei azért fontos források, mert az alsópapság és a fentről érkező elvárások ütközőzónáját dokumentálják. 4. Szempontunkból kimeríthetetlen adatbázist jelent a plébániai iratok együttese, amelyet manapság is vagy az adott parókián vagy az illetékes egyházmegyei levéltárban őriznek. A visitatio canonica egyszerre leíró, ellenőrző és határozathozó alkalom volt, amelynek jegyzőkönyvei - lokális érdekeltsége ellenére - akár az egyházi irányítás homogén irattípusaként is értelmezhetők.21 A még inkább helyi kötődésű história domus az egyes rendelkezésekre adott papi reakciók gyűjtőhelye. Az alsópapság levelezésével, naplóival, feljegyzéseivel együtt ezek azok a legfontosabb ego-dokumentumok,22 amelyekben a történelmi cselekvő egyén egyes szám első személyben nyilvánul meg. 5. Hasonlóképpen teret adnak az individuum megnyilvánulására a különféle peres iratok, amelyek leginkább az egyházi bíróságok (consistorium) előtt zajlottak le. A katolikus szentszéki jegyzőkönyvek és főként az ezekhez kapcsolódó tanú- vallomások, levelek stb. vizsgálatán keresztül olyan modellértékű ügyek sokasága vázolható fel,23 amelyek segítségével - mintegy az újramesélt hajdani történetek tükrében - még jobban kitapinthatok a katolikus felvilágosodás térnyerésének csatornái. Ha ezen ügyek középpontjában éppen a felvilágosodás és az ellenfelvilágosodás konfliktusa áll, akkor különösen közel juthatunk a kitűzött cél eléréséhez. 6. Végezetül azokról a nem levéltári forrásokról kell megemlékeznünk, amelyek szintén nagyobb tömegben nyújtanak vizsgálati lehetőséget az itt tárgyalt témakörben. Különösen fontosak lehetnek a nyomtatott és kéziratos prédikációk,24 amelyek tartalomelemzése segítségével jobban megérthető az egyházi felvilágosodás személete és szemléletformáló törekvése. Általában a befogadói oldal szempontjából pontosabb vizsgálatot tesznek lehetővé azok a beszédgyűjtemények, amelyek konkrétan helyhez és időhöz kötött prédikációkat foglalnak magukba. Magyarországi viszonylatban még ennél is elha- nyagoltabb forrástípust jelentenek a korszak liturgikus kézikönyvei, amelyekkel kapcsolatban Európa-szerte megfogalmazódtak reformjavaslatok többek között az anyanyelvűség, a „babonás” elemek visszaszorítása és a szertartások leegyszerűsítése, közérthetővé, individuálisabbá tétele kapcsán.25 20 Dénesi (2006). 21 Tomisa (1997); Gőzsy-Varga (2009). 22 A fogalomhoz vö. Schulze (1996). 23 Göttsch (2007). 24 Lukácsi (2013). 25 Steiner (1976); Hollerweger (1976); Swidler (1978); Kohlschein-Küppers (1993); Kranemann (l990); Ignatzi (1994); Keller (1996). 43
