Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Forgó András: Az egyházi középréteg politikai szerepvállalása a török kiűzése után
Az EGYHÁZI KÖZÉPRÉTEG POLITIKAI SZEREPVÁLLALÁSA A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN Összegzés Az egyházi középrétegnek az országgyűlés alsótábláján nyílt lehetősége arra, hogy bekapcsolódjon a kora újkori rendi politikába. Tevékenysége nem volt meghatározó a rendi politika szempontjából. A diétákat hosszú ideig a főpapság és főnemesség uralta, a 18. század folyamán pedig egyre inkább a vármegyei követek váltak a viták hangadójává. A vizsgált korszakban még nem következett be az alsótáblai klérus politikai visszaszorítása, amely majd e csoport kuriális szavazatában (votum curiatum) ölt testet. A megyék követeinek ugyanis az ország „józanabb és előkelőbb részeként (sanior et potior pars)” a 19. század elején sikerül elérniük, hogy az alsótáblai klérus tagjait megfosszák egyéni szavazatuktól, és csak közösen adhassanak le egyetlen voksot.49 Azonban a bemutatott példák is érzékeltetik, hogy súlyuk korábban sem volt jelentős. Mégis érdemes foglalkozni velük. A német történeti irodalomban már régebb óta jelen van az a szemlélet, amely a rendi politika kisebb jelentőségű eseményeinek és szereplőinek is fontos helyet biztosít a kutatás során.50 Ezek az események és szereplők ugyanis nemhogy elvonnák a figyelmünket a korabeli politika fajsúlyos képviselőiről, hanem sokkal inkább gazdagítják a közéletről alkotott képünket. Tanulmányozásuk során közel kerülhetünk a diéta mindennapjaihoz, és megismerhetjük azokat a szinte teljesen ismeretlen résztvevőket, akik kis súlyuk ellenére mégis jelentős számú csoportját adták a rendi országgyűlésnek, így bepillanthatunk a politika működésének olyan elemeibe is, amely a fajsúlyos szereplők vizsgálata során nem tárulna elénk. 49 Szíjártó (2005) 310-316. 50 Forgó (2012). 35
