Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Miskei Antal: A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században
Miskei Antal könyvet (missale), három szertartáskönyvet (rituale) és négy oltártelőkét/oltár- térítőt (antependium).68 Breviáriumról hallgatnak a források.69 A TEMPLOM TEMETŐJE Régi hagyományoknak megfelelően a Szent Kereszt-templomot is temető övezte, de elhanyagolt állapota miatt a lakosság egyre kevésbé vette igénybe. A királyi család ezért 1759-ben a régi plébánia épületétől mintegy 200 méterre temető létesítése céljából földet adományozott a mezővárosnak. Ez lett a későbbi Szent Domonkos temető, amelyet 1762. március 4-én áldott meg Kárvási József adonyi plébános, ráckevei esperes.70 Itt, az akkori külső temetőben, a német származású Hubay Gerárd ráckevei adminisztrátor (1770-1779) és néhány jámbor hívő bőkezűségéből 1777-ben temetőkápolna épült a Szent Kereszt tiszteletére, amelyet 1778. május 14-én benedikált az akkori szigeti esperes.71 A bírói krónikáskönyv így örökítette meg az eseményt: „a Cath. Temetőben lévő kápolna is akkor [1777-ben] építtetett, leginkább Páter Hubai költségén.”72 A kápolna, amely a Szent Kereszt-templom restaurálásának évében készült el, később a Szent Domonkos nevet kapta. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye törvényhatósága minden településtől megkövetelte a temetők ügyének a szabályozását. A ráckevei magisztrátus az 5962/1791. számú rendeletével jóváhagyta a megyei statútumot, amelynek ötödik és a hatodik pontja így hangzik: „Ha valamely Helységben, melyben Pápisták, Luteranusok, Kálvinisták, s nem egyesült hiten lévők találkoznak, uj Temetőre vagyon szükség. Szükség, hog[y] ott egy Közönséges Temető hely mérettessen ki, hanem ha az helynek népessége vagy fekvése több Temetőt kívánnának... Amely helyben több Vallásbélieknek egy közönséges hely mérettetik ki, szabad akarattyokon áll aztat elosztani, vagy pedig beléje sorba temetkezni; ha pedig ezen meg nem egyezhetnének, szükség, hogy az halottak, amint következnek, egy rendbe temethessenek.”73 68 Az antependium az oltár elülső oldalának eltakarására és díszítésére szolgáló oltárabrosz. Anyaga általában szövet, de készülhetett bőrből vagy fémből is. Többnyire Jézus Krisztus életéből vett jelenetek, illetve keresztény jelképek díszítették: Bangha (1931) 81.; Kühár-Radó (1933) 26.; Szalai (1993) 312-313. 69 SzfvPL Visitatio Canonica 1778. (Ráckeve); SzfvPL Kuthy István plébániatörténeti kézirata, 2. doboz (Ráckeve). 70 SzfvPL Visitatio Canonica 1778. (Ráckeve). 71 SzfvPL Visitatio Canonica 1778. (Ráckeve); SzfvPL no 4555. Ráczkeviensem parochiam et Ecc- lesiam tangentia 1772-1819.; História Domus, Ráckeve 11. 72 Magdics (1888) 129.; Entz (1958) 15. 73 MNL PML Ráckeve mezőváros iratai. Feudális kori iratok. B. Elöljárósági iratok. 3. kötet. 5962/1791. számú rendelet. 276
