Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Miskei Antal: A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században
Miskei Antal 1759-1777 között Lórév, Makád és Szigetbecse híveinek lelki gondozását kellett ellátniuk a település domonkos szerzeteseinek.24 Új helyzet állt elő 1777-ben, amikor Mária Terézia királynő (1740-1780) megalapította a székesfehérvári püspökséget. Az uralkodói intézkedés értelmében a ráckevei plébánia a budai főesperesség szigeti esperességbe került, s leányegyháza Lórév, Makád és Szigetbecse lett.25 Az 1701 óta Pestről érkezett, plébáno- si hatáskörrel felruházott adminisztrátorok és koadjutorok („segítők”) 1783-ban szüntették be itteni tevékenységüket, s adták át helyüket az egyházmegyés papoknak (plébánosoknak, káplánoknak). Az első ráckevei plébánost Frideczky Ferencnek (1783-1802) hívták.26 A TEMPLOM ÁLLAPOTA Az 1517-ben épült Szent Kereszt-templomot Leopold Franz von Rosenfeld 1728- ban, illetve Luigi Ferdinando de Marsigli 1741-ben készített térképei egyszerű, háromhajós, falazott torony nélküli, a főhajóval azonos szélességű, sokszög záródású szentéllyel ellátott egyházi épületnek ábrázolják.27 A História Domus összeállítója „három változatúin ak mondja, hozzátéve, hogy „ez a templom a mai plébániával szemben lévő telken [Szent János tér 12.] épült, s körülötte volt a temető.”28 A templomot a 18. században összesen tíz alkalommal renoválták: 1701-ben, 1708-ban, 1717 körül, 1723-ban, 1733 táján, 1745-ben, 1746-ban, 1748-ban, 1775- ben és 1777-ben. Az épület ez utóbbi alkalommal nyerhette el végleges formáját. Az 1746. évi helyreállítási munkálatokat fellenthali Fellner Jakab (1722-1780) építőmester irányította, aki 1745-ben telepedett le Magyarországon, és nyolc éven keresztül a ráckevei uradalom építkezéseit vezette.29 24 VÉL 1.1.8. Districtus Budensis 1747. 408-409.; SzfvPL Kuthy István plébániatörténeti kézirata, 2. doboz (Ráckeve); SzfvPL no 5067/2. Padányi Biró Márton veszprémi püspök jelentése az egyházmegye területéről. 83. p.; MNL PML IV. 74.1. 11. és VII. 1-2.; Hornig (1903) 269.; Vanyó (1933). 315.; Petrák (1949) 60.; Wallon-Sprenger (1980) 194. 25 Pauer (1877) 481.; Károly-Nyirák (1877) 293. 26 História Domus, Ráckeve, 12-13.; SzfvPL no 4555. Ráczkeviensem parochiam et Ecclesiam tan- gentia 1772-1819. no 5. 27 Frey (1928) 161.; Genthon (1961) 239.; Wilmhelmb (1972) 130.; Entz (1958) 10. 28 História Domus, Ráckeve, 5-6. 29 SzfvPL no 5067/2. Padányi Biró Márton veszprémi püspök jelentése az egyházmegye helyzetéről. 19.; SzfvPL Visitatio Canonica 1778. (Ráckeve); SzfvPL Kuthy István plébániatörténeti kézirata, 2. doboz (Ráckeve); Lukcsics-Pfeiefer (1933) 197.; Pauer (1877) 480.; Hornig (1903) 324-325.; Petrák (1949) 55.; Kovács (1968) 54.; Wallon-Sprenger (1980) 194. Érdekességként megemlíthető, hogy mind a História Domus összeállítója, mind Entz Géza úgy tudta, hogy a Szent 266
