Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye helynökei 1700 és 1777 között
A VESZPRÉMI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE HELYNÖKEI 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT meg, hogy pontosan behatároljuk, mikor látták el Bíró melletti feladataikat, de nem elképzelhetetlen, hogy Kis Pál káptalanba történő bekerülését követően egészen nagypréposti kinevezéséig a főpásztor mellett tartózkodott. Beszédes, hogy Kis Pált a káptalan nem választotta a gazdasági ügyeket felügyelő dékánná, holott erre több alkalommal is lehetőség adódott volna. Ez véleményem szerint annak ellenére is összefüggésbe hozható Kis Pál elfoglaltságával, hogy Séllyei Nagy Ignác párhuzamosan dékánként is működött.57 Nagy Ignác esetében pedig feltehető, hogy Bíró haláláig ellátta oldalkanonoki feladatait. A „fiatal generáció” harmadik tagja, Horvát Pál a fehérvári kerület éléről került a székeskáptalanba 1758 novemberében 35 éves korában. Bíró Márton halálakor székesegyházi főesperes volt, Koller Ignác őrkanonokká nevezte ki 1767-ben, az egyházmegyei rendezést követően pedig éneklőkanonok és Bajzát Józsefhelynöke lett haláláig, 1780-ig. Az ő esetében Dravecjózsef helynökkel, aki az esperességben elődje volt, valószínűsíthető közelebbi kapcsolat, ugyanakkor nem szabad említés nélkül hagyni, hogy Bíró egykori plébániáján, Bicskén működött javadalomszerzését megelőzően. Összegzés Az egyházmegye 18. századi helynökeinek áttekintő bemutatását követően megkíséreltem vázlatosan bemutatni, hogy Padányi Bíró Márton veszprémi püspökként milyen kihívásokkal szembesült az egyházmegye irányításába bevonni kívánt személyek kiválasztásánál, és legszűkebb munkatársi körének karrierjét hogyan építette fel. Az 1745/46. évre jellemző bizonytalanságot követően Lenti Istvánban találta meg több mint egy évtizedre első számú munkatársát, azonban a körülmények miatt a helynök káptalanon belüli - s ezzel összefüggésben vélhetően egyházmegyén belüli - helyzete jelentősen eltért a korábbi évtizedekben megszokottaktól. A viselt tisztséghez nem társult megfelelő káptalani javadalom, a javadalmak adományozhatóságá57 Az egyébként jelentős leterheltséget jelentő, s a források tanúsága szerint a kanonokok által nem túlságosan kedvelt dékáni tisztségre sok esetben a káptalanba újonnan bekerült, rangban ifjabb kanonokokat választották. Megemlíthető még, hogy többnyire az alacsonyabb stallumok birtokosai közül kerültek ki a dékánkanonokok. Kis Pál kanonoki kinevezését követően előbb a már vélhetően súlyosan beteg Sárkány Gábor őrkanonokot, majd az ő négy hónap múlva bekövetkező lemondása után a nemrég kinevezett helynököt, Dravec József olvasókanonokot választották meg dékánnak. Mindkét választás esetében logikusan Kis Pál (mester)kanonok számított volna „esélyesebbnek”. A dékánok jegyzéke megtalálható Hermann (2010) 216-219. 249
