Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye helynökei 1700 és 1777 között
Hermann István A helynöknek általános helyettese a korban nem volt. A forrásokban megjelenő substitutus vicarius felbukkanása esetinek tekinthető, s minden alkalommal valamely speciális körülmény indokolta azt. A közölt archontológiából jól látható, hogy kizárólag Bíró Márton püspökségének időszakából adatolható a helyettes helynök tevékenysége, s ez a három esetből kétszer a helynöki tisztségben tervezett változás előkészítéseként értékelhető, amikor is a későbbi utódok helyettesként fokozatosan átvették a feladatok ellátását (Orosz Pál —> Lenti István; Lenti István —> Dravec József). A harmadik eset, Kozorics Ferenc helyettes hely- nöksége pedig az adott időszakban sokat betegeskedő Lenti helyettesítésére szolgált, s véleményem szerint ebben az esetben is elképzelhető, hogy a főpásztor terveiben Kozorics mint leendő helynök szerepelt. Erre a kérdésre a tanulmány második felében részletesebben kitérek. A helynökök széleskörű felhatalmazásukat - nyilvánvalóan a főpásztor akarata szerint - ki is használták, azaz a felmerülő kérdésekben döntéseket hoztak, s végre is hajtották azokat. Ez azonban a püspöki jegyzőkönyvekben fennmaradt bejegyzések, levélmásolatok, valamint az egyházkormányzati iratok között megőrződött levelezéstöredékek tükrében a megyéspüspök folyamatos informálása, vele való egyeztetés mellett folyt. A fennmaradt forrásokban megfigyelhetők ugyan hangsúlybeli eltérések, ezek azonban véleményem szerint lényegileg nem érintik az egyes helynökök jogkörét és módszereit.8 Mindhárom feladattípusra számtalan példát találunk az egyházkormányzati iratokban. Az első csoportba tartozó feladatok elvégzésére gyakran kaptak engedélyt a kerületi esperesek is, nyilvánvalóan az utazás jelentette akadály miatt.9 A második csoportba sorolt feladatok ellátását érdemesebb kicsit részletesebben is megvizsgálni. A forrásokból kirajzolódó kép alapján a feladatkör napi rutinként végezhető részét, amelyet elsősorban az egyes településeken élők pasztorációval kapcsolatos gondjainak megoldása jelentett - beleértve 8 A korábbi kutatás Bíró Márton esetében vetette fel, hogy püspöke kikerülésével, önállóan intézkedett volna, s részben ezzel okolható a főpásztor és közte kialakult konfliktus. A hely- nöksége alatt vezetett jegyzőkönyve magán viseli Bíró Márton stílusát. A tényleges helyzetnek megfelelően egyes szám első személyben fogalmazott, naplószerű bejegyzései kelthetik azt a benyomást, mintha vikáriusi tevékenységét a főpásztor kikerülésével végezte volna. Ezzel szemben az Acsádival folytatott levélváltás számtalan nyoma fedezhető fel ajegyzőkönyvben, amelyek azt tanúsítják, hogy napi kapcsolatban voltak, s egyeztettek egymással a fontosabb ügyekben. Bíró Márton helynöki tevékenységének értékelése Petrák 1949. 33. és Dénesi 2006. 146. Példa az egyezetésekre helynöksége éveiből: VÉL I.1.39.b. tom. 1. 205. oldalakig passim, például 1735. XI. 18-22.: uo. 88. (személyesen a plébániák helyzetéről); talán egyik utolsó levélváltásuk lehet az, amely Bíró helynök válaszfogalmazványából ismerhető 1738. VI. 25.: VÉL 1.1.6. fasc. 3. no 47. 9 Erre bőségesen találhatunk példákat a fehérvári kerület jegyzőkönyvében. SzPL no 5068. 230
