Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Sztana-Kovács Adrienn: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében
Sztana-Kovács Adrienn Zsidó és görögkeleti vallásúak Az eddig említett forrásokból kimaradt a zsidó népesség. Az első országos zsidó összeírásra 1736-ban került sor. Ekkor Fejér megye tíz településén96 170 főt,97 majd ezt követően 1750-ben 195 főt98 írtak össze. Az 1784-es népszámláláskor 1349 főnyi zsidó lakosság99 5 5 településen oszlott meg a megye 172 lakott helységből. 1736-ban a legnagyobb számban még a megye középső részén a Velencei tónál fekvő Lovasberényben éltek a Cziráky család birtokán. A század utolsó harmadára a megye nyugati részén, a sármelléki járás területén laktak a legtöbben.100 A másik kimaradt, illetve külön kezelt felekezet a görögkeleti volt. Az ortodox vallású népesség számának pontosítására adott lehetőséget egy ugyancsak 1785-ben készült országos összeírás, amely a görögkeletiek házainak számát közölte. Darkó Jenő ennek a forrásnak az adatait publikálva megpróbálta megbecsülni az ortodox népesség lélekszámát is.101 Sajnos a közlés során Fejér megye esetében nem derült ki, hogy a 77 lakott település közül hányban is éltek ennek a vallásnak a követői.102 Csak a házak számát ismertette pontosan, amelyet egy viszonyszámmal felszorozva arra a következtetésre jutott, hogy a megye falvainak és mezővárosainak 204 házában 1273 fő és Székesfehérváron 40 házban 250 fő görögkeleti vallású lakott.103 E szerint a számítás szerint a megye 1785. évi népességének, Székesfehérvár szabad királyi várost is belevéve, csupán 96 Ácsa 8 fő, Bodajk 4 fő, Csurgó 4 fő, Felcsút 4 fő, Nádasdladány 14 fő, Lovasberény 95 fő, Mór 27 fő, Szár 4 fő, (iszka)Szentgyörgy 3 fő és Velence 7 fő. Acsády (1896) 285. 97 A 170 főből 33 volt férfi, akik közül 4 magyarországi, 23 morvaországi volt, 6 fő pedig ismeretlen helyről származtak. Acsädy (1896) 282-283. 98 Acsády (1896) 489. 99 Thirring számítása az 1787. évre: 1469 fő. Thirring (1938) 46. Az egyénenkénti ház- és családi ívek nem maradtak fenn. Móra (1971) 303-323. 100 1736-ban a sármelléki járás 5 településén 52 fő, a csákvári járás 3 településén 110 fő, ebből Lovasberényben 95 fő és a bicskei járás 2 településén 8 fő izraelita vallású élt. 1784-ben a sármellékijárás 26 településen 593 fő, csákvári járás 14 településén 492 fő, ebből Lovasberényben 402 fő és a bicskei járás területén 15 helyiségben 264 fő zsidó lakott. 101 Darkó (1987). 102 A táblázatban Fejér megye 77 településből 204-et (!) írt görögkeletiek által is lakottnak, illetve Székesfehérvár esetében is fennállt ugyanez a véletlen hiba. A szerző mind a megyénél, mind a székhelyénél a görögkeletiek által lakott települések oszlopában véletlenül az általuk lakott házak számát szerepeltette. Darkó (1987) 160. 103 Darkó (1987) 160. A táblázathoz csatolt megjegyzésében feltűntette, hogy viszonyszámként a 6,42-öt használta. A házak számát felszorozva ezzel a számmal az általa közöltektől eltérő adatokat kaptunk, a megyére vonatkoztatva: 1310 fő és Székesfehérvárra 257 fő az eredmény. 212
