Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Sztana-Kovács Adrienn: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében
Sztana-Kovács Adrienn hogy tanulmányát csak adaléknak szánta, s jelezte, hogy nem merítette ki az összes forráslehetőséget.4 A megye század eleji népességszámára, illetve a lakosság kontinuitására vonatkozó eredményei ma is kiindulópontot jelentenek a kutatónak. Mindazonáltal azt is meg kell jegyeznünk, hogy következtetéseinek helyességét még senki nem ellenőrizte más forráscsoportok bevonásával.5 A forráshiány fokozottan érvényes a század első felére, ezért elengedhetetlen az országos források mellett az egyházi kútfők kihasználása.6 Az egyházi iratok, azon belül is a canonica visitatiok adatainak jelentőségére már több helyen felhívták a figyelmet, de kiaknázásukra eddig csekély mértékben került sor.7 Fejér megye8 esetében sajnos az egyházlátogatási jegyzőkönyvek mind térben és időben, mind az egyes vallásfelekezetekre vonatkozóan csak szórványosan maradtak ránk.9 Kutatásunk célja a fellelhető római katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek adatainak feldolgozása után a megyében élő többi felekezetre vonatkozó egyházi összeírások összegyűjtése és adataik összevetése volt. Ehhez a levéltári dokumentumokon túl felhasználtuk a forráskiadásokat és a kiadott adatbázisokat.10 Ezt követően korábbi kutatásaink eredményeit kiegészítettük a vármegyei közigazgatási szervek adó és rendészeti összeírásaival.11 A vizsgálatba több forráscsoportot is bevontunk az egyházi anyagok közül. Legkorábbi adatokként a megyére vonatkozó 1734-ben készített egyházközségi 4 Nagy főként dicalis összeírásokat, urbáriumokat és a családi levéltárak anyagát használta. 5 Az 1696 és 1720 közötti adóösszeírások névanyagának összehasonlításával végzett vizsgálatából Nagy Lajos azt állapította meg, hogy 36 összehasonlított helység közül 15-ben az összeírtak 70-80%-a, 7-ben 60-70%-a, 9-ben 50-60%-a és 5 településen 30-50%-a élt tovább. Nagy (i960) 87. Nagy tanulmányában nem tért ki módszerének ismertetésére, ezért a fenti adatokat az összehasonlító vizsgálatok elvégzéséig fenntartással kell kezelnünk. Ahogy Dávid Zoltán is kiemelte az 1715-20-as adóösszeírás Acsády-féle forráskiadásának kritikája kapcsán, a forrásokban szereplő névazonosság, nem feltétlenül takarja ugyanazt a személyt vagy családot, az adatokat egyéb községtörténeti forrásokkal is össze kell vetni. Dávid (1957) 158. 6 A római katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvekről bővebben: Kovács Adrienn (2011a); A dunántúli felekezetek népesedéstörténetére lásd Faragó (2008). Faragó tanulmányának kritikája: Kovács I. Gábor (2010) 49-75. 7 A teljesség igénye nélkül lásd Dóka (1991), Dóka (1993), Faragó (1989), Gőzsy (2010). A legutóbbi forráskiadás historiográfiai bevezetővel: Gözsy-Varga (2009). 8 A megye területe 1778-ig a veszprémi püspökséghez, Székesfehérvár városa pedig az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott. Dénesi (2006) Az egyház működésére: Tomisa (2004), Molnár (2003a), FIermann (2008). 9 Katolikus részről: MNL OL X 4439 és X 7593. Református egyházlátogatási jegyzőkönyv: FIudi- Jakab (2002). 10 Hudi-Jakab (2002), Földváry (1898), Payr (1910), Payr (1924), Sin (1987), Kránitz-FIudi-Köblös (2011). 11 Fejér megyére vonatkozó országos források összehasonlítására lásd Kovács Adrienn (2010), Kovács Adrienn (201lb). 196
