Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Siptár Dániel: A monasztikus szerzetesség megújulása a Veszprémi Egyházmegyében
A MONASZTIKUS SZERZETESSÉG MEGÚJULÁSA A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN között az átszerveződés jegyében elsősorban a monasztikus szerzetesrendek voltak aktívak, akik az immár biztonságos, határvidék helyett belső területté vált részeken megkísérelték rendjük középkori címeit és javait újra birtokba venni. Ennek megfelelően elsődleges feladatuknak a birtokok visszaszerzését tekintették, emellett pedig megfelelő lakhely kialakításán fáradoztak, míg a lelkipásztori feladatok némileg háttérbe szorultak, sőt a kórusima gyakorlása által teljesnek mondható monasztikus életformát is csak a század második negyede folyamán vették fel. A szerzetesek sokáig csak kis számban tartózkodtak a régi-új helyszíneken, és eleinte inkább idegen ajkúak voltak, ami szintén megnehezítette az istentisztelet illő újraindítását, holott azt az uralkodó az apátságok felélesztésének explicite feltételéül szabta. Velük ellentétben a tárgyalt területen és időszakban egyetlenként létrejött ferences kolostor épp a lelkipásztori funkció ellátása körül szerveződött meg, egy középkori eredetű kegyhelynek az egyházi hierarchia számára ellenőrizhetőbb üzemeltetése érdekében. Nem a rend saját szándékából és haszna érdekében, mint az apátságok esetében, hanem a hierarchiát képviselő veszprémi püspök kezdeményezésére. Azonban ez a kolostor sem a volt hódoltsági megtelepedési hullám jellegéhez illeszkedik, hanem az időben és térben legközelebbi példák közül inkább a móri és pécsi kapucinus kolostor megalapításához132 hasonlít, vagyis a 17. század folyamán a királyságban, a 18. század későbbi szakaszában pedig az egész országban jellemző patrónus általi alapítás volt,133 csak épp kizárólag a ferences rend számára alkalmas, szegényes keretek között, azaz megfelelő ellátás biztosítása nélkül. E négy szerzetesi intézmény létrejöttének és 18. századi sorsának bemutatásával kiegészítve a püspökség volt hódoltsági részének szerzetesi megújulását taglaló, fent említett tanulmányt, immár előttünk áll a nagy török háború évtizedei folyamán területében kiegészülő Veszprémi Egyházmegyében ekkor megtelepedő szerzetesség teljes palettája, és feltárulnak a más és más típusú rendek által a püspökség eltérő régióiban alapított közösségek egymástól különböző szerepei, társadalmi, gazdasági és vallási funkciói. 132 Mórra lásd Siptár (2010a) 74-75., Pécsre Siptár (2009b) 190-191. 133 Siptár (2010a) 75. (különösen a 28. jegyzet). 183
