Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
V. László Zsófia: ,,A’ meg-holtnak életéből az élők tanúságot végyenek”. Halotti beszédek elterjedése Magyarországon és Erdélyben
az elhunyt és a prédikátor vallása különbözött, de mindkettő egyértelműen meghatározható volt, az előbbit vettem figyelembe. Ez történt a katolikus Mária Teréziára és Mária Ludovika Beatrixra, illetve az evangélikus Kajali Klárára29 emlékező református szerzők esetében. Megvizsgáltam azt is, hogy a kiadási helyek mely felekezetekhez kötődtek. A kolozsvári kiadványok 80%-a református volt, és Erdélyben kizárólag református beszédek jelentek meg Marosvásárhelyen, Nagyenyeden és Brassóban. Ezen kívül Kelet-Magyarországon Sárospatakon, Debrecenben és Miskolcon voltak kizárólagosak a református beszédek, valamint a három nyomtatványt jegyző Veszprémben. A korábbi katolikus központok közül Nagyszombatban visszaesett a parentációk száma, és már reformátusok is megtalálhatók közöttük, Bécsben viszont - meglepő módon - csak József nádor második feleségéről jelent meg két református nyomtatvány. A legtöbb katolikus beszédet, tízet Kolozsváron adtak ki, de ezek közül egy I. Ferenc felesége, öt pedig Mária Terézia emlékére íródott református és evangélikus szerzők tollából. Kizárólag három katolikus nyomtatvány jelent meg Budán, egy-egy pedig Egerben, Kalocsán, Nagykárolyban és Csíksomlyón. A többi katolikus beszéd szórványosan jelent meg, így kimondhatjuk, hogy a katolikus felekezeten belül nem alakult ki sem nagy hagyománya, sem pedig központja a halotti beszédek kiadásának. Nagyjából ugyanez jellemző az evangélikusokra is, bár kiadásaik Kolozsváron és Pesten kívül Nyugat-Magyarországra koncentrálódnak. Az unitáriusok viszont csak Kolozsváron adtak ki halotti beszédet. ,,A’ MEG-HOLTNAK ÉLETÉBŐL AZ ÉLŐK TANÚSÁGOT VÉGYENEK” A megrendelők társadalmi státusza Az elhunyt társadalmi állása - a valláshoz hasonlóan - gyakran már a halotti beszéd címlapjáról kideríthető, hiszen a rangokat, vagy a társadalmi státusztjelző foglalkozást (nők esetében a férjét vagy az apáét) általában belefoglalták a címbe. Amennyiben innen mégsem volt megállapítható az elhunyt társadalmi státusza, genealógiai szakkönyvekből kaptam segítséget. Ezek a kategóriák természetesen nem lehetnek annyira rétegzettek, mint a társadalom maga. Nem lehet általuk elkülöníteni például a nemesség legvagyonosabb, magas méltóságokat viselő, illetve legszegényebb sorban élő tagjait. Egyfajta szűrőt jelentett ugyan, hogy kiknek voltak meg az anyagi lehetőségeik a beszédek kiadatására, illetve kik gondolták úgy, hogy érdemes erre pénzt fordítani. A nyomtatványok társadalmi szempontú vizsgálatával mégis leginkább azt lehet megállapítani, hogy a megrendelők mely társadalmi réteghez tartozónak vallották a családjukat. A férj és a 29 Kajali Klára a református Ráday Pálhoz ment feleségül. 149
