Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
V. László Zsófia: ,,A’ meg-holtnak életéből az élők tanúságot végyenek”. Halotti beszédek elterjedése Magyarországon és Erdélyben
V. László Zsófia A HALOTTI BESZÉD MŰFAJA A temetés Sörös Béla teológus, református püspök szerint azon ritka katolikus szertartások közé tartozott, amelyekben a magyar nyelvű elem, a halotti beszéd, már a reformáció előtt is jelen volt.2 Molnár Ambrus az előbbi kijelentést nem vitatva kiemeli, hogy a középkori halotti beszédek nem képezték a szertartás szerves részét, így a reformáció mégiscsak új elemet hozott a végtisztességbe.3 A reformáció megváltoztatta a hívők halál utáni sorsának felfogását és ezzel egyidejűleg a temetés szerepének meghatározását is. A reformátorok a temetés szertartását az evangéliumi egyszerűség elve szerint alakították át, és igyekeztek megszabadítani az olyan „babonás ceremóniáktól”, mint a füstölés, a gyertyagyújtás és a latin nyelvű liturgia. A katolikus egyház felfogásával szemben a temetés célja nem a halott lelki üdvének elősegítése, hanem a hátramaradottak vigasztalása és a gyülekezet tanítása volt. Az ige feladata az volt, hogy a halálra figyelmeztessen, és megtanítsa a hívőket úgy élni, hogy közben az örök üdvösségre tekintsenek. Ez a felfogás a halotti prédikációknak a korábbinál összetettebb funkciót adott, amely lehetővé tette, hogy az egyházi irodalom egy új ágaként, mint kegyességi munkák terjedjenek el.4 Ahogy azonban a protestáns gyászszertartás nem tudott elszakadni a katolikus hagyománytól,5 úgy az újonnan kialakuló protestáns elem, a halotti beszéd is hatott a katolikus végtisztességre. A prédikációk mellett megjelentek az elhunyt életéről megemlékező világi orációk. Apor Péter 1736-ban keletkezett leírása alapján a főúri gyászszertartás folyamatában, látványában, hosszadalmas és sokszor ismétlődő elemeiben nem volt nagy különbség katolikus és protestáns felekezetek között.6 Az anyanyelvű halotti beszédek kinyomtatása ugyancsak protestáns mintára terjedt el. Luther Bölcs Frigyes szász választófejedelem felett elmondott halotti beszéde 1525-ben Lipcsébenjelent meg, amelyet követően kevesebb mint száz év alatt igen népszerűvé vált a búcsúztatók kinyomtatása a protestáns világban. A halotti beszédek kinyomtatásával a protestáns temetés tanító szándékát térben és időben kiterjesztették, és nem csak a jelenlevők, hanem a távollevő kortársak és a jövő nemzedékek számára is elérhetővé tették a bennük foglaltakat. A temetésen elmondott szöveget írójuk gyakran átdolgozta, javította, hogy tanító szándékának még inkább érvényt tudjon szerezni. Szükség volt erre azért is, 2 Sörös (1904) 326., 336. 3 Molnár (1993) 80. 4 Benedek (1971) 277-278. 5 Erre utalnak a temetés evangéliumi egyszerűségének helyreállítására vonatkozó - újra és újra megismétlődő - zsinati határozatok. V. László (2011) 17-23. 6 Apor (1978) 134. 138
