Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Borsy Judit: A feloszlatott szerzetesrendek javai a pécsváradi közalapítvány kezelésében
Borsy Judit mel alacsony bérleti díj mellett lakók költöztek be. Az 1795. évi jelentés szerint a bérlők egyedülálló nők, árvák, özvegyek voltak, de volt még a lakók közt nyomorék katona is. Pritzlmajer Ferenc az egész templomot bérelte, a szentélyben és a kóruson gabonát tárolt. A hatalmas pincét borospincének bérelték. A katonaság több helyiséget is igénybe vett, csekély bérért használta az istállót, néhány szobában és kamrában fegyvert tároltak. Az ebédlő, a könyvtár, a konyhák és az éléskamra mind üresen állt, de a kert és a pékség sem hozott semmilyen jövedelmet.79 1801-ben a bérlők között Pécs szabad királyi város is megjelent, és a köz- alapítvány több helyiséget saját céljaira vett igénybe. Itt tartották a pécsvá- radi közalapítványi kerület insurrectiós fegyvereit, egy szobát pedig a pécs- váradi fiókpénztár használt ingyen. A könyvtárat: és egy szobát a vajszlói vallásalapítványi uradalom fiskálisa, Gruber Ádám bérelt. Az újonc katonáknak fenntartottak öt szobát, három kamrát, egy konyhát, ezekből nem származott bevétel. Egyértelmű, hogy a szegény bérlőknek, akikkel évenként kötöttek szerződést, sem módjuk, sem lehetőségük, de érdekeltségük sem volt, hogy az épületen a szükséges javításokat, karbantartási munkákat elvégezzék. Az 1782- ben befejezett épület már 1795-ben, tehát 13 évvel később komoly javításokra szorult. A javítások elvégzését amennyire lehetett halogatták, és csakis a legszükségesebbet engedélyezték. A templom sorsa különösen méltatlan volt, gabona és egyéb termények raktáraként használták. A pécsi pálos kolostor és templom épülete sok viszontagságon ment keresztül, míg 1818-ban, siralmas állapotban a vármegye megvásárolta, a tervek szerint vármegyeház céljára. Az épület kikiáltási ára 133 814 forint volt, de a vételár csak 32 600 forint lett, a becsült ár 24,36%-a.80 Az 1819. évi felmérés szerint az épületben alig akadt ép ablak, használható helyiség.81 Sajnos, a pálos rendház sorsa ezzel még nem oldódott meg. További 24 év telt el, mire 1832-ben Szepesy Ignác pécsi püspök megvette a pécsi joglyceum számára. A templomot 1832-ban szentelték újra.82 A pozsegai jezsuita rendház, a kollégium háromszintes épület volt pincével. Alsó szintjén volt egy nagyobb ebédlő, konyha és spájz, valamint kilenc szoba. A középső szinten kilenc szoba, a felső szinten 12 szoba volt. A kocsiszín mellett volt az istálló, a kollégium mögött kert, udvar és egy nagyobb konyhakert.83 A 79 MNL BaML XI. 605 j. 1794-1795. évi prasfektusi leiratok 1795. március 20. 80 A kikiáltási árért nem akadt vevő, ezután levonták az épület becsült felújítási költségét, 86 071 forintot, és 47 743 forintért kínálták, még mindig sikertelenül.Végül Baranya vármegye 30 000 forintos ajánlata emelkedett a liciten 32 600 forintra. Golub (2003) 11. MNL BaML IV. 1. m. 16. 81 MNL BaML XI. 605. j. 151/1819. 82 Borsy (2007) 218-219. 83 MNL BaML XI.605. a.l. 162/1803-1804. 126
