Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Borsy Judit: A feloszlatott szerzetesrendek javai a pécsváradi közalapítvány kezelésében
A FELOSZLATOTT SZERZETESRENDEK JAVAI A PÉCSVÁRAD KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN ALAPOK VOLT TULAJDONOS BIRTOK, URADALOM ÉPÜLETEK TEMPLOM Vallás Ágoston Pécsi szőlő, rét Pécsi rendház 1746 Újjáépítés 1750 Dominikánus Pécsi szőlő, szántó Pécsi rendház 1724 Új templom 1771 Kapucinus Kert, patak a kolostornál Pécsi rendház 1731 Új templom 1727 Budai apácák Vajszlói uradalom Ferences Goricai majorság Gradiskai rendház Egyetemi Pécsváradi apát Pécsváradi uradalom Bozsoki uradalom Versendi uradalom Szekszárdi apát Szekszárdi uradalom Földvári apát Földvári uradalom Teréziánum Bátai apát Bátai uradalom Bátaszéki apát Bátaszéki uradalom A HÁZI KEZELÉS Kezdetben az összes átvett szerzetesi birtokot házilag kezelték. Az átvétel után 5-10 évvel született döntés a bérbeadásról vagy eladásról. A kerületi főtisztek irányításával a nagyobb, összefüggő területen lévő birtokokat volt érdemes házilag kezelni. A kerülethez tartozó alapok között keletkezésükből eredően érezhető különbség volt. Az apátsági birtokok (pécsváradi, szekszárdi, földvári) egyetemi alaphoz való csatolása kevesebb változást hozott mind a gazdálkodásukban, mind az igazgatásukban, mint a szerzetesek által irányított uradalmaknak a vallásalaphoz kerülése. Az üresedésben lévő apátságok ugyanis már egy ideje kamarai igazgatás alatt álltak, illetve azt megelőzően is az apátok többnyire a távolból irányították megbízottjaik révén az uradalmat. A pécsváradi apátsági birtok három uradalma (pécsváradi, bozsoki, versendi) 29 községből állt, összefüggő területének, kiterjedt erdőinek előnyösebb volt a házi kezelés. 115
