Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Borsy Judit: A feloszlatott szerzetesrendek javai a pécsváradi közalapítvány kezelésében
A FELOSZLATOTT SZERZETESRENDEK JAVAI A PÉCSVÁRAD KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN A PÉCSVÁRADI KÖZALAPÍTVÁNYI KERÜLET A feloszlatott szerzetesrendek vagyonát a vallásalap kapta meg. A különböző ingó és ingatlan javakat azonnal leltárba vették a kamarai tisztviselők, királyi biztosok. A leltárt a rendház főnökének és a legidősebb rendtagnak is alá kellett írnia. A feloszlatáskor a szerzetesek még egy darabig a kolostorban maradhattak.37 A szerzeteseknek esküt kellett tenni, hogy semmit el nem rejtettek, az uradalmi tisztviselőknek pedig, hogy a leltárba vett javakat hűségesen megőrzik.38 Ez a sietség, ahogy a javakat lefoglalták alátámasztja, hogy a szerzetesrendek feloszlatásának egyik fő oka éppen az általuk bírt uradalmak, birtokok feletti rendelkezési jog megszerzése volt. Amilyen egyszerű és gyors volt a rendi javakat lefoglalni, olyan nehéz volt a birtokok kezelését megszervezni. A szerzetesrendi birtokok az egész országot behálózták. A vallás-, a tanulmányi és az egyetemi alap, vagyis a közalapítvány javait földrajzi alapon osztották be kerületekbe. II. József tíz kamarai adminisztrációra bízta a birtokok irányítását, 1794-ben pedig nyolc főtiszti kerület jött létre. Ez a rendszer 1850-ig állt fenn, változás csak annyi volt, hogy 1802- ben a kutjevói kerületet a pécsváradihoz csatolták, így a kerületek száma hétre csökkent. A kerületek élén a főtisztek álltak. A főtiszti kerületek 1802-től a pesti (1866-tól ceglédi), horvátországi, sellyei (vágsellyei), pécsváradi, mislyei, csáko- vai és győri (1866-tól somlyóvásárhelyi) kerületek voltak.39 A rendkívül sokféle, inkább kisebb, mint nagyobb szerzetesi birtokokból, egymástól távol eső uradalmakból mesterségesen létrehozott kerületek mindegyike tehát több szerzetesrend uradalmából is állt, és akár két, esetleg három alap birtokai is tartozhattak hozzá. Az így keletkezett „nagybirtok” ezernyi gondot okozott. A szerzetesi javakból származó jövedelemből kellett fedezni a birtok fenntartását, az épületek karbantartását, a kegyúri terheket stb. Csak az ezután fennmaradt tiszta jöve37 A pálosok és a premontreiek öt hónapig maradhattak a kolostorban. Borsy (2007) 214. Ez alatt az idő alatt 40 krajcár napidíjat (havi 20 forintot) kaptak, távozásukkor azonban csak 16 forint járt havonta, valamint 100 forintot kaptak, hogy világi papi ruhába öltözzenek át. Császár (1901) 423-425. 38 A pécsi pálosok mágocsi uradalmának lefoglalására a kamarai tiszt, Blasovich András a rendelet kézhezvételekor azonnal útra kelt, és bár már a késő esti órában érkezett meg, még az éjjel mindent összeírt, lezárt és lepecsételt. MNLBaMLXI. 605. b. C. I. Blasovich András 1786. március 26. A türjei premontrei prépostság feloszlatásának menete megegyezett a pécsi pálos kolostor megszüntetésével. Kovács Imre kiemeli a feloszlató rendeletek meghozásában és végrehajtásában tapasztalható kegyetlenséget és közönyösséget. A rendek egyes kolostorait egyenként, titokban szüntették meg, a szerzetesek nem tudhatták, hogy mikor kerül rájuk a sor. Kovács (1991) 145-148. 39 Felhő-Vörös (1961) 325., 331-333. 113
