Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Borsy Judit: A feloszlatott szerzetesrendek javai a pécsváradi közalapítvány kezelésében
Borsy Judit Az intézményeik többnyire oktatási célokat szolgáltak. A rend megszüntetésekor a legfontosabb kérdés a rend vagyonának hasznosítása volt. Mária Terézia szándéka az eredeti rendeltetés megőrzése volt, így a jezsuita vagyont az általa 1780. március 25-én létrehozott tanulmányi alap tulajdonába adta.2 Az alap célja az oktatás fejlesztése volt. Mária Terézia az „állami szempontból hasznot nem hajtó szerzeteseket” igyekezett plébániákra „terelni”, és új plébániák alapításával a falvakban lévő paphiányon enyhíteni.3 II. József az általa haszontalannak ítélt szerzetesrendek feloszlatásáról az 1782. január 12-én kiadott rendeletében döntött. A rendelet szerint a kamalduli, a kapucinus, a karmelita, a karthauzi, a klarissza, majd a bencés, a ciszterci, a domonkos, a ferences, a pálos és a premontrei szerzetesrendeket 1786-ig kívánta feloszlatni. A rendelet végrehajtásával párhuzamosan a birtokaiknak azonnali elkobzását, kamarai kezelésbe vételét rendelte el. E javak tulajdonosa a vallásalap lett.4 II. József a birtokok tulajdonba vételét azzal indokolta, hogy az uralkodó, mint az egyház legfőbb gyámja a legilletékesebb annak a megítélésében, hogy az egyházi vagyon milyen módon szolgálja legjobban a „lelkek üdvét”. Szerinte az egyházi vagyonnak az egyház, illetve az egyházi személyek csupán haszonélvezői, „... a fölösleges jövedelmek felett a mondott főcélnak megfelelő intézkedés a fejedelmet, mint az egyház legfőbb gyámját és az egyházi törvények őrét illeti meg.”5 Nem gondolt tehát az 1782 és 1789 között feloszlatott rendek birtokai eredeti rendeltetésének megváltoztatására, semmiképp sem szánta azokat világi célok megvalósítására. Az állami kezelésbe vett szerzetesrendi birtokok csakis a katolikus vallás céljaira voltak fordíthatók. Terve szerint a feloszlatott szerzetesrendek uradalmai, birtokai, templomai, rendházai, azokberendezéseijobb célt szolgálnak, ha az uralkodó dönt a hasznosításukról, az innen származó jövedelem egy közös alapba kerül, a vallásalapba. A vallásalapból pedig szintén az uralkodó döntése alapján fizethetik a katolikus plébánosok, káplánok, kántorok, tanítók kongruáját, hozzájárulhatnak a szemináriumok, papi otthonok, templomok, iskolák fenntartásához és építéséhez.6 2 Borovi (2000) 92-93., Borsy (2011) 199. 3 H. Balázs (1987) 205. 4 II. József1782. szeptember 10-énkiadott rendeletével afeloszlatott rendek vagyonát a katolikus vallás céljaira, különösen lelkészségek alapítására és javadalmazására adományozta. Az így keletkezett alapot, a vallásalapot egyesítette a már 16. század óta létező lelkészpénztárral. Az 1548:12. te. előírta „az elpuszult kolostorok, káptalanok stb. javainak vallási és iskolai célokra fordítását." Csorba (1999) 219., Felhő-Vörös (1961) 331. 5 Csorba (1999) 18. 6 Ugyanakkor Hajnóczy József 1792-ben megjelent munkájában ezzel teljesen ellentétes nézetet képviselt: az én véleményem szerint nemcsak az eltörölt rendek, hanem minden egyházi vagyon világi célokra fordítható." Csorba (1999) 20. 108
