Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)

Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez

Ad dignitatem regiam sublevetis koztak az ékszereket tartva. 1792-ben az asszisztens érsek és püspök vette el a két ékszert, és a kalocsai érsek nyújtotta csókra az Evangéliumos könyvet.168 Az offertorium alatt 1712-ben ismét az oltárhoz kísérték III. Károlyt, aki ott letérdelve egy ezüst tálkába aranyat helyezett el, megcsókolta az érsek által elé nyújtott keresztet, majd visszavezették a trónjához. I. Ferenc ötven aranyat helyezett a tálkába. A királynak a pénzt a főudvarmester nyújtotta át.169 A császárkoronázási szentmisében is szerepel ez a gesztus. Luxemburgi Zsigmond császár, miután levették róla a koronát és a palástot az evangélium elhangzása után, a pápa lába elé helyezte az aranyat.170 Radvánszky György leírja, hogy Mária Terézia a prágai koronázásán „ aranyos hordót es kenyeret, egy ezüstös hordót es kenyeret"171 adott a püspöknek. Ebből a naplóból többet nem tudunk meg a használatukról, a I. Rudolf cseh királlyá koronázásáról fennmaradt követjelentés azonban elmondja, hogy az aranyozott, illetve az ezüstözött kancsóban is bor volt, amelyeket a misefelajánláshoz vittek.172 A király az érsek felajánlási imája után evett mindkét kenyérből és ivott mind­két kancsóból, amelyeket a boroszlói püspök nyújtott neki át. Ezeket a temp­lomba vonulási menetben négy főúr vitte.173 A szentmise ezután folytatódott. Az úrfelmutatás előtt a királyról a kalo­csai érsek levette a koronát, és a nádor kezében lévő párnára helyezte, ugyan­is egyházi előírás volt, hogy az úrfelmutatás alatt nem lehet világi ranggal hivalkodni.174 A főlovászmester a kard hegyét, a zászlóvivők a zászlókat a föld felé fordították a szentség imádásának jeléül, illetve ezzel az aktussal mutatva, hogy Isten hatalmában vannak a királyok is.175 Az úrfelmutatás végeztével felemelték azokat. Az áldozás után a király visszament a trónjá­hoz, ahol a nádor és a kalocsai érsek az áldoztatás előtt levett koronát vissza­helyezte a fejére. A szentmise végeztével a templom kapuját kinyitották, és megindult a koronázási menet. 5. 3. A nádor kérdése A magyar király koronázásának alkalmával a szertartás keretén belül az esz­tergomi érsek a következő kérdést intézte az egyik püspökhöz: „scitis illum esse dignum et utilem ad hanc dignitatem?"176 (méltónak és alkalmasnak tudjá­tok őt erre a méltóságra?), a nádor pedig az összegyűlt országgyűléstől kér­168 Naponként-való jegyzései 1792, 66. 169 Forray (1929), 24. 170 E. Kovács (2009), 1332. 171 Radvánszky (2007), 259. 172 Mojzer (1996), 104. 173 Mojzer (1996), 105. 174 Benda/ Fügedi (1979), 137. 175 Barics (1790), 42. 178 Pontificale Romanum, 105. 89

Next

/
Thumbnails
Contents