Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Hende Fanni az egyik fehér, a másik arany selyemből, vörös, tafot harisnya, a korona alá pileolus, királyi köpeny és három párnácska vörös selyemből.94 A koronázási öltözékekről Kottanner Jánosné is beszámol emlékiratában, ugyanis a csecsemő V. Lászlónak ő varrta meg egy nagy miseruhából a koronázáshoz szükséges ruhákat: „titokban kellett megcsinálnom az albát, a palástot, a stólát, a karkötőt és a sarut a lábára.”95 Decsy Sámuel két rendbe osztja ezeket: az első rendbe, ami a királyi méltóságot és hatalmat szimbolizálja, tartozik a korona, a jogar, az országalma, Szent István kardja és a kettős kereszt. A másik rendbe tartozók nem hordoznak önálló jelentéstartalmat, hanem csak külső jelek, amelyek megkülönböztetik a királyt másoktól. Ide tartozik a palást, a kesztyű, a harisnya és a saru.96 A szakirodalom bőven szól az ékszerek történetéről, szerepéről és hitelességéről, így most ezt a kérdést nem vizsgálom. Decsy Sámuel műve is közli a koronázási ékszerek alapos leírását.97 Itt csak azt tekintem át, hogy a jelvények mit jelentettek a kortársak számára. Révay Péter koronaőr és Turóc vármegye főispánja szerint a koronázási ékszerek „a koronás királyt titkos jelbeszéddel a királyi kötelességek derekas és jámbor vállalására figyelmeztetik,"98 A királyi természetnek a paláston található hímzést kell mintának vennie.99 A papucs a királyi méltóság szimbóluma. Gyökerei Rómába nyúlnak vissza, ahol annak dísze, értéke, színe a személyek különbözőségét mutatta. A papucs annyira mutatta a személyek státuszát, hogy a „mutare calceos" (papucsot váltani) kifejezéssel illették, ha valaki egyik rendből a másikba átkerült, például a plebejusból a lovagrendbe, ugyanis rögtön lábbelit cserélt. A császárok bíborruhájukhoz mindig arany cipőt hordtak.100 Révay szerint a kesztyű és a papucs a király tisztaságát, bűn- telenségét mutatja. Decsy szerint a kesztyű felvétele a haza védelmének, az ellenséggel való harcnak a szimbóluma, ugyanis a katonák is vas és réz kesztyűket vesznek fel a harc során.101 Ahogyan a szent olajnak, úgy a koronának a gyökereit is a római kultúrából, hiedelemvilágból eredezteti Király János. Már akkor a koronával, koszorúval történt körülövezésnek démon-távoltartó és megtisztító erőt tulajdonítottak, ahogy ő fogalmazta „a körülövezés által létesült kör belseje ezáltal védetté, szentté lesz.”102 Kees Teszelszky rávilágít, hogy Révay Péter az erkölcs 94 Szvitek/Tóth (2003), 39. 95 Mollay (1979), 42. Mollay Károly a 36. jegyzetben megjegyzi, hogy a királyi öltözék tartozékait ez a magyar történeti forráshely örökítette meg először. 96 Decsy (1792), 45. 97 Decsy (1792), 37-70. 98 Katona (1979), 224. 99 Katona (1979), 225. 100 Kovachich (1790), 26. 101 Decsy (1792), 64. 102 Király (1918), 5. 80
