Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Ad dignitatem regiam sublevetis téve megesküdött.73 Decsy Sámuel 1792-ből fennmaradt műve az 1790. évi koronázást örökítette meg. Ebben leírja az esküszöveg magyar fordítását: „Én N.N. Isten segedelme által leendő király, eszüköm és igirem az Isten és az ő angyalai előtt, hogy én ennekutána az Isten anyaszentegyházának békességét, és az én alám vetetett népnek törvényt s igazságot fogok ki szolgáltatni és meg tartani mindenkor az Isten irgalmasságára tekintvén, a mennyire azt az én hív tanátsosaimnak segedelmek által tudhatom. Az Isten Anyaszentegyház igazgatóinak illendő és törvényes tiszteletet adok, és mindazokat, mellyek az uralkodók és királyok által az Anyaszentegyháznak adattak és ajándékoztattak fel bonthatatlanul meg hagyom. Az apaturaknak, grófoknak és alám vetetteknek illendő tiszteletét, híveimnek tanátsa szerént megfogom adni. Isten engemet úgy segéljen, és ezek a szent evangéliumok."74 Lotharingiai Ferenc német-római császárrá koronázásán a koronázási eskü a litániát, valószínűleg a Mindenszentek Litániáját követte. A mainzi érsek a királynak hat kérdést tett fel. Párhuzamot találhatunk a kérdések és a fent írt hármas ígéret között: azaz a hit megtartását és az igazságos kormányzást mindkét esetben megígérték. A császár a kérdésre adott „igen" válaszokat esküvel is megerősítette.75 A királlyá válás egyik fontos állomása volt a szent olajjal való megkenés is. Király János ennek az aktusnak a szimbólumát a pogány kori gyakorlattal hozza párhuzamba, ahol a fej olajággal való koszorúzása a démonokat tartotta távol.76 Az olajjal megkent váll-lapocka egyrészt a sátán erejével szembeni ellenállást, másrészt az isteni szolgálat felvételét,77 a mell a szívbe hatoló erőt szimbolizálja. Ezeket az erőket a keresztény értelmezés nem az olajban levő erőnek, hanem az olajszentelés következményének tulajdonítja a pogány felfogással ellentétben.78 A kenés alatt elmondott imák azonban ószövetségi képeket tartalmaznak, így a kenést Fügedi Erik zsidó vallási hagyományból eredezteti: Dávidot olajjal való leöntéssel jelölte ki királynak Sámuel próféta Isten parancsára.79 Az imák, könyörgések nagy része ószövetségi uralkodókat említ meg mintaképeknek: Ábrahámot, Mózest, Józsuét, Dávidot és Salamont.80 Minden egyes ószövetségi királyhoz egy ajándékot társít, amely jellemezte őket: Ábrahám hite, Mózes jámborsága, Józsue ereje, Dávid alázatossága és Salamon bölcsessége. Ezeket az ajándékokat kéri a királyra, hogy 73 Naponként-való jegyzései 1792, 64. 74 Decsy (1792), 525. 75 Vajnági (2004), 19. 76 Király (1918), 26. 77 Király (1918), 25.: a szerző hivatkozik Marténe i. h. 1/1. 31.-re mint forrás. 78 Király (1918), 20. 79 Fügedi (1974), 57. 80 Fügedi (1974), 53.: „Ábrahámnak diadalt adtál ellenségei felett, aki néped vezérének, Mózesnek és Józsuának sokszoros győzelmet adtál, aki fiadat, Dávidot a királyi trónusra emelted, Salamont bölcsességgel és a béke kimondhatatlan ajándékával adományoztad meg." 77