Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Hende Fanni Kálmán és Fügedi Erik is a Mátyás-templomot jelölik meg helyszínnek.40 A választás oka valószínűleg az lehetett, hogy a Székesfehérváron megkoronázott királyokat Budán, a Nagyboldogasszony-templomban mutatták be. A 14. század elején vált szokássá, hogy Buda bírája és a budai tanácsurak fegyverben álltak sorfalat a székesfehérvári főtemplom kapujánál, és a koronázás után felvitték a koronás uralkodót a Nagyboldogasszony-templomba.41 A templom a középkorban a német lakosság plébániatemploma volt, ugyanakkor a királyi udvarhoz is szorosan kapcsolódott. Először Károly Róbertét koronázták itt 1308-ban,42 majd Mátyás király is Budán tett esküt, és ültették a trónra 1457-ben, mikor még nem volt lehetőség a Szent Koronával megkoronázni.43 Sőt itt tartotta az esküvőjét is. Flunyadi János is ebben a templomban függesztette ki a zsákmányolt zászlókat a sikeres balkáni hadjárata után. Ráadásul a városi polgárokat általában megillető plébánosválasztási joggal ellentétben plébánosát a király nevezte ki.44 Az eskü a Vízivárosban lévő kapucinusok melletti piacon hangzott el az országgyűlési napló tanúsága szerint, a koronázási domb szintén a vízivárosi Fő utcában állt.45 4. A vonulások rendje A koronázás napján a nádor és a főrendek kísérték a várból a koronázótemplomba az uralkodót. A méltóságok helye és feladata természetesen itt is meghatározott volt. 1712-ben a menet rendjét, útvonalát nem részletezi a P. Engelbert naplójában olvasható rendtartás. Csupán annyit tudunk meg belőle, hogy a főrendek magyar viseletben haladtak elöl lovon, utánuk az országlakók és a németek vegyesen, majd a nádor a főudvarmesterrel, őket követte Magyarország heroldja és a magyar királyi lovászmester kivont karddal. Utánuk vonult az uralkodó magyar és német lovagokkal, oldalán a főkamarásával és a főistállómesterrel. A menetet a követek zárták.46 Az esztergomi Prímási Levéltárban őrzött Protocollum részletesen ismerteti a sorrendet: 4 császári katona, 4 császári furir, akiknek az elszállásolás volt a feladatuk, őket követték az előkelők és mágnások szolgái gyalog; német és magyar mágnások, császári gyalogosok, hajdúk és famulusok lovon ülve; császári ifjak lovon; az Aranygyapjas Rend tagjai a rendjük öltözetében; 40 Benda/ Fügedi (1979), 187. 41 Zolnay (1982), 331. 42 Zolnay (1982), 330. 43 Benda/ Fügedi (1979), 82. 44 Altmann/ Biczó/ Búzás/ Horváth/ Kovács/ Siklósi/ Végh (cop. 2004), 175. 45 Naponként-való jegyzései 1792, 69. 46 P. Engelbert naplója, pag. 46-47. 72
