Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)

Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában

Az EGYHÁZI REND A SZATMÁRI MEGEGYEZÉS UTÁNI ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

latin szövegben olvasható) soraiból kifejezetten a magyarokkal szembeni ellenszenv tükröződik. Itt felvonultatja a magyar rendek ellen hangoztatott összes közhelyet, a lázadásra való hajlamuktól kezdve, a német-gyűlöletükön és a jogaikhoz való makacs ragaszkodásukon át egészen az eretnekség vádjáig. Ez a szemlélete a későbbiekben sem változik meg érdemben, nem sok jó szót találunk szerzetesünk naplójában a magyar rendiségről, de még a katolikus klérusról sem. Természetesen a derék szerzetest a protestánsok jelentős politikai befolyása háborítja fel leginkább.

Az 1712. évi ülésszaknak, mint láttuk, nem ismerjük a hivatalos naplóját, így az ez évi diétára hangsúlyosan igaz, hogy szétszóródott mozaikokból kell összerakni a képet. Ráadásul az egyes beszámolók eltérése miatt már a források kiválasztása nagyban befolyásolja azt, hogy milyen is lesz ez az összerakott kép.247 R Engelbert, mint morvaországi szerzetes, idegenként és egy kevéssé vizsgált rendi csoport tagjaként szemlélte az 1712. évi eseményeket. Sokszor személyes hangvételű feljegyzései tehát olyan optikán keresztül nyújtanak betekintést az országgyűlés munkájába, amelyet alig ismer a kutatás.

247 Vö. Szíjártó (2010)

63