Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Az EGYHÁZI REND A SZATMÁRI MEGEGYEZÉS UTÁNI ORSZÁGOS POLITIKÁBAN később is ehhez a rendtartományhoz tartoztak. Ebből, mint látni fogjuk, sok bonyodalma akadt a hazai jezsuitáknak. 1651-ben már hat kollégium és hét rezidencia, vagyis kisebb rendház volt az országban, 203 rendtaggal, 1700-ban pedig kereken negyven jezsuita központ működött, 433 rendtaggal.145 A kollégiumok közül a nagyszombatit, a pozsonyit, a győrit, a budait, a kassait és az ungvárit kell feltétlenül megemlítenünk.146 A premontreiekhez hasonlóan a ciszterciek esetében is kizárólag külföldi apátságok működtek közre a magyar szerzetesi intézmények visszaszerzésében. Elsőként Zirc került rendi kezelésbe, az ausztriai Lilienfeld sikertelen próbálkozása után147 végül a sziléziai Heinrichau (Henryków) vásárolta meg az apátság birtokait. A korszakunkban egyre bővülő heinrichaui kon- vent jelentős földvásárlásokba kezdett a 17. és 18. század fordulóján Kahlert Henrik apát kormányzása alatt. E befektetések közé tartozott a zirci uradalom megszerzése is.148 Hazánkban kezdetben Pápán, majd 1726-tól Zircen működtek a szerzetesek. Ez volt az egyetlen magyar ciszterci közösség, ahol a rend tagok száma megengedte, hogy szabályos kon vent szerveződjék 1752-ben Schneider Péter perjel, a korábbi adminisztrátor vezetésével.149 A szentgotthárdi apátság csak hosszas huzavona után került rendi tulajdonba: az ausztriai Heiligenkreuz szerezte meg 1734-ben. Szentgotthárdon is megindult az apátság benépesítése, valamint a rendház és a templom újjáépítése. Az anyakonvent azonban nem küldött apátot, a címet a mindenkori heiligeinkeruzi atyaapát viselte, aki csak adminisztrátort nevezett ki Szentgotthárdra.150 Az egykori pásztói, majd a pilisi apáti címet a morvaországi Velehrad elöljárói szerezték meg, 1702-ben illetve 1712-ben. Az első morvaországi ciszterci kolostor Velehrad volt, amelyet 1205-ben alapított László Henrik morva őrgróf. Ide az első szerzetesek Plaß (Plasy) kolostorából érkeztek. Nem tudni, eredetileg melyik ciszterci központ volt Velehrad anyamonostora, később azonban vizitációs jogot kapott több kolostor felett. Míg Pásztón felépítettek egy néhány szerzetes befogadására alkalmas rendházat, az egykori pilisi apátság birtokain ugyanúgy, mint a bencés kézen lévő Telki esetében, csak jószágkormányzók működtek.151 Nezorin Flórián velehrádi apát, miután 1702-ben elnyerte a pásztói apáti címet és ünnepélyesen be is iktatták tisztségébe, Zborka Metód rendtagot 145 Lukács (1989), 8-14. 146 Velics (1914). 147 Mussbacher (1982), 22-42. 148 Grüger (1978), 62-65. A ciszterci apátságokról és birtokaikról általában Hervay (1984). 149 Horváth (1931), 131-151. 150 Zlinszkyné (1981), 365-540. 151 Békefi (1902a), 4-17 és Békefi (1892), 46-51. 41
