Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Forgó András sáról.69 Ezt kiegészítettem az 1712. évi koronázást részletesen bemutató egykorú kézirat adataival.70 A koronázás szertartásának megszervezését az uralkodó Lünig szerint az ország egyik mágnására bízza. A koronázás szertartásakor a kard átadása után a nádor átveszi az esztergomi érsektől a koronát, majd háromszor kérdést intéz a jelenlévőkhöz: akarják-e azt, hogy a jelenlévő főherceget királlyá koronázzák. Ők háromszor mondják, hogy „Akarjuk!". Mint láttuk, 1712-ben ez a kérdés már nem hangzott el, Lünig is csak a koronázás általános leírásánál említi. Itt azonban azt is hozzáteszi, hogy a rendek válasza valójában az uralkodónak tett eskü csökevénye, amelyben korábban hűséget és engedelmességet fogadtak királyuknak.71 A koronát azonban 1712-ben is az esztergomi érsekkel együtt a nádor tette Károly fejére. Az ezt követő intronizáció pedig a szertartás közben megjelenítette a magyar királyi udvart: a prímás trónra ültette az uralkodót és a jobbjára állt, balján a kalocsai érsek, mellettük a püspökök, jobboldalt egy lépcsővel lejjebb a főlovászmester kivond karddal, a legalsó lépcsőn a főudvarmester, a lépcső alján pedig jobb oldalon a királyságok öt zászlaja, valamint a magyar herold helyezkedett el, bal oldalon pedig a főkamarás, a királyi jelvények és a másik öt zászló.72 A felcsendülő Te Deum alatt a nép a nádor jelére kiáltotta az „éljen a király"-t. Amikor a mise folyamán (a Sanctus alatt) a kalocsai érsek levette az uralkodó fejéről a koronát, azt a nádornak adta át, aki az áldozás után tette azt vissza Károly fejére.73 A koronázás után az uralkodó a ferences templomba ment, hogy az előre kiválasztott nemeseket lovaggá üsse, ezt követte egy távolabb felállított emelvényen az eskü letétele. Majd a koronázási dombon elvégzett kardvágások után az uralkodó és kísérete visszament a várba. Ezután kezdetét vette a koronázási lakoma. Az uralkodó a lakománál a Szent Koronával a fején és a koronázási öltözékben jelent meg, de az aranygyapjas rend láncát is viselte.74 A korona az egész lakoma alatt a teremben volt. Az uralkodó asztalánál Miksa koronázási lakomájától kezdve először a spanyol etikett szigorú szabályai érvényesültek, így a kisszámú asztaltársaságba a magyar rendek részéről csak a koronázást végző esztergomi érsek került be. 1608-tól azonban, a magyar rendiség megerősödésével párhuzamosan már a nádor is helyet 69 Ausführliche Beschreibung der prächtigen Crönung Kaysers Caroli VI zum König in Hungarn, de Anno 1712. Lünig (1719-1720), II., 60-69. 70 Coronatio Caroli VI Imperatoris in Regem Hungáriáé Anno 1712. Krönungsakten 1712-1825 (=MOL X W 762) fol. 29r-55v. Az 1527 és 1712 közötti koronázások és koronázási lakomák leírásainak forráshelyeit közli Pálffy (2004), 1064-1097. 71 Lünig (1719-1720), II., 48. 72 Lásd Pálffy (2010a), 321-333. A zászlókról és a koronázáson betöltött szerepükről: Pálffy (2010b), 17-52. 73 HHStA Hungarica Specialia Fase. 269, fol. 42v-43r. 74 HHStA Hungarica Specialia Fase. 269, fol. 49r. 22
