Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)

Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András

Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <XVI>

esetben pedig (melyet az isteni jóság méltóztasson kegyesen mindenkor távol tartani), ha a fent nevezett ő császári felségének férfiúi magva szakadna, [p. 110.] a rendek elfogadják, hogy az említett országnak és csatolt részeinek, a Szent Koronának valamint az uralomnak öröklése előzetesen, és előre lefektetett módon a királyi biztosítás megígérésével és eskütétellel második Károly, jelenlegi spanyolországi király úrra és hasonlóképpen fiú utódaira háramlik és megy át.100 A rendek alázatosan kérik, hogy a fent említett törvényeket és kikötéseket, mindet egyesével is azokban megelégedve, megerősítve, jóváhagyva és elismerve, valamint egyetértésünket adva azokra, méltóztassunk kegyesen elfogadni, pecsétünkkel hitelesíteni és megerősíteni, uralkodásunk során megőrizni, illetve azt mindenkivel, akinek érdeke, megőriztetni.

Ezeknek a törvényeknek sora a következő:

Először, hogy a fent nevezett, ősidőktől fogva levezetett örökletes királyi utódlás és koronázás mellett a jövőben Magyarország és a hozzá csatolt részek egyetemes, egyéni és közös szabadságait, mentességeit, kiváltságait statútumait és közös jogait, törvényeit és jogszokásait, melyeket Magyarország egykori szent királyai és jelenlegi császári-királyi felsége idáig jóváhagyott és megerősített, és amelyeket a jövőben is helyben fog hagyni és meg fog erősíteni (melyekhez a már említett karoknak és rendeknek is van esküformulájuk, melyet a felséges I. Ferdinánd fejedelem úr dekrétumának kezdetéhez illesztettek, terjesztettek és csatoltak), kivéve és törölve a felséges II. András király 1222. évi dekrétumának 31. cikkelyét, kezdve a „Quodsi verő..." szavaktól egészen az „...in perpetuum facultatem"-ig,101 minden pontjában, záradékában [p. 111.] és cikkelyében, ahogy ezek használatáról királyi tudomásvétellel és a rendek közös beleegyezésével az országgyűlésen rendelkeztek, Őfelsége szentül és szilárdul meg fogja őrizni, és mindenki mással együttvéve és kü- lön-külön is sérthetetlenül megőrizteti.

Másodszor, hogy a korábban említett jelenlegi spanyolországi király úrnak felséges fiúörökösei, tudniillik Magyarország és részeinek jövőbeli királyai Magyarországon vagy annak szomszédos tartományaiban személyesen is jelen lesznek.

Harmadszor, hogy az ország Szent Koronáját az országlakosok régi szokása és hazájuk törvényei szerint ebben az országban fogják őrizni közülük kiválasztott világi személyek.

Negyedszer, hogy az idáig visszaszerzett, és majd az Isten segítségével ezután visszaszerzendő magyarországi és a csatolt részekhez tartozó földterületeket és részeket egy, már említett esküszöveg szerint az országhoz, illetve a csatolt részekhez a fent említett magyarázat módozata alapján teljesen visszakapcsolják a jogok és törvények használatával és tudomásul vételével.

100 1687. évi III. te.

101 Utalás az ún. ellenállási záradék eltörlésére (1687. évi IV. te.).

154