Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)

Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András

Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <XVI>

Fél tíz után az országlakosok házába mentem, ahol a következőket tárgyalták: elsőként holnaputánra, azaz május 19-re tűzték ki Őfelsége érkezésének idejét, és ezt ki is hirdették, [p. 99.]

A fenséges császári-királyi felség által az ország mostani törvényhozásának küldött előterjesztései92

A legkegyelmesebb császári és királyi felséges úr legszentebb nevében a főtisztelendő, tisztelendő, tekintetes és nagyméltóságú, méltóságos és vitézlő és nemes, valamint tiszteletreméltó magyarországi és a csatolt részekhez tartozó, ezen az országgyűlésen megjelent karainak és rendjeinek kegyelmesen értésére hozzuk:

Fent nevezett ő szent felsége királyi leveléből nem kétli, hogy legkegyelmesebb szándékát, illetve a legújabban kihirdetett és összehívott országgyűlés okát helyesen látták az említett karok és rendek, hogy a néhai legszentebb József fejedelem úrnak, a rómaiak császárának, illetve Németország, Magyarország, stb. királyának, a mi dicső emlékezetű bátyánknak halála után, aki a halandó életből és az ámyékvilágból távozva az örök halhatatlanságot és a véghetetlen dicsőség koronáját Isten hívó szava által elnyerte, minthogy azonban maga után semmiféle fiúgyermeket nem hagyott, a már említett ő szent felsége, mintegy innen való kétségtelen örökösként, és Magyarországon és a csatolt részekben fellépő utódként legelőször és mindenekelőtt az 1687. évi országgyűlési rendelkezések második cikkelye értelmében [p. 100.] királyi felszentelését kívánja intézni.

Miután ez Isten kegyes jóindulatának köszönhetően végbement, a fent nevezett számára igen kedves Magyarországnak, amely az elmúlt időkben oly sok keserves csapástól, mind különböző külső, mind belső felkelésektől és viszontagságoktól szenvedett, főként a legutóbbi felkelés után visszaállított békéjét kívánja megerősíteni és megszilárdítani (mely felkelést az isteni gondviselés és a császári-királyi jóság inkább a királyi jóindulat által, semmint a fegyverek segítségével nyugtatott le, és amelyet legfőbb tetszéssel és Őfelsége legfőbb óhajának kedvező kimenetele szerint szüntetett meg), továbbá az ország hűséges lakosainak közösségét a béke édessége és a lelkek kölcsönös egyetértése alatt saját jogaikban, privilégiumaikban, kiváltságaikban, szabadságukban és törvényeikben kívánja megőrizni, és a törvényes és egyetemes jogszolgáltatást, valamint a szabatos és gyors igazságszolgáltatást az ország karainak és rendjeinek közbejöttével és alkalmas módú segítségével, valamint királyi felségének kegyes törvénykezésével kívánja megerősíteni, megszüntetni és elejét venni egyes bírók kicsapongásainak és visszaéléseinek, illetve a király és az ország rendes bíráinak való engedelmességet, és

92 A királyi prepozíciók következnek.

148