Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)

Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András

Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <XIII> nek és övéinek a lelkek gondozásában mutatott hitbuzgóságát, továbbá, hogy a felkelés idején magát is premontreiek táplálták. Egyébként pedig senki sem volt közülük, aki a heinrichaui apát úrért vagy a ciszterci rendért szót emelt volna. Ketten vagy hárman voltak azonban, köztük a nyitrai püspök úr, aki magyar udvari alkancellár volt, akik úgy vélték, hogy a megismételt császári­királyi levelet tekintetbe véve be kell őket bocsátaniuk. A fennmaradó, több mint negyven résztvevő közül senki sem szavazott igennel ez ügyben. A megtagadás és ellentmondás okai főként a következők voltak: Először, hogy ez az újdonság inkább elkerülendő, mint pártolandó volt. Másodszor, hogy ez ellenkezett a világos hazai joggal, [p. 88.] Harmadszor, hogy ez az egész jogszokással is ellentétes volt, és a do­logra még semmilyen példa nem adódott. így tehát a Benedek rendi Szent Márton-hegyi főapát, továbbá a pálosok követe, akik a kérvényező tiszte­lendő urak egyenlőségét választották maguk számára témául, egyenlőtlen­ségük mellett szóló érvek hadát hozták fel heves stílusban, amely pedig a dolog egészére vonatkozott, és végül is nem győzött meg a kérvényezők egyenlőségéről. „Mutassák be - mondta a főapát - ezek a derék apát urak, hogy az ő rendjük éppoly ősi, mint az enyém, mutassanak csak be ilyesfé­le kiváltságleveleket, mutassák fel érdemeiket, és akkor nekik fogom adni szavazatomat, egyébként nem." Negyedszer, mivel az mind az ország, mind a katolikus hit közjavával szembement. Az ország és a katolikus hit érdeke megkívánja ugyanis, hogy a kevesebb - jól jegyezd meg -, tudniillik feltűnő tekintélyű, életszentségű és műveltségű egyházi és szerzetes férfi inkább az állam és az országlakosok javára az alsótáblán üljön, azért is hogy tekintélyével minél inkább képes legyen ellenállni a más felekezetű pártnak, máskülönben a szavazatok szá­mában többségben lévő párt a katolikus hitnek nagy kárára van, miként az eddigi tapasztalat mutatta. A mágnások házában pedig, mivel minden ott ülő katolikus, sőt más vélemény nincs is jelen, nincs szükség több egyházi vagy királyi személyre, főképp mivel a felsőtábla semmit sem tehet az alsótábla határozatai ellen. Ötödször, mivel egy bizonyos hiányosságból ez a tegnapi határozat ellen irányulna, tudniillik amelyet a rendek sorrendjéről az egész általános gyűlés határozott és elfogadott, és melyből kifolyólag az apátokat az országgyűlésen a [p. 89.] káptalani követek megelőzik, és melyet ez a döntés gyengítene és meghiúsítana. Hatodszor, mivel ez a döntés visszás rendet vezetne be, midőn tudniillik a káptalanoktól alacsonyabb rangú apátok ily módon a felsőtáblán, az apátoktól előrébb való káptalaniak pedig az alsótáblán kényszerülnének helyet foglalni. Hetedszer, mivel ez ellentétes a béke javával, hogy tudniillik ne kénysze­rüljenek a haza fiai alacsonyabb poszton maradva utat engedni mindenféle újonnan érkező idegennek. 141

Next

/
Thumbnails
Contents