Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András
Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <VIII> Miután befejezték az étkezést, a koronát és a többi ékszert az előbbi országlakosok, akiket erre jelöltek ki, visszaviszik a helyére, a ládába, és pecséttel erősítik meg. <VIII> Az országlakosok ülése 1712. május 4-én A felsőtábláról, a Zöld Házból az országlakosok házában a mágnások három küldötte jelent meg, úgymint Erdődy Gábor gróf, arbei püspök,40 Kéry Ferenc és báró Cikulini János. Felolvasták először gróf Illésházy kancellár úr levelét, amely jeles levél tartalmazta, hogy ha a koronázás előtt minden előkészület kész, és a Duna áradása azt megengedi, a császári-királyi felség jönni szándékozik, és a koronázást május 12-én akarja, amely csütörtökre esik. Másodszor gróf Esterházy Antal esdeklő levelét ismertették, amelyben kérte, hogy a rendek használják fel befolyásukat Őfelségénél, hogy az egykor felségárulásért kapott büntetés alól [p. 66.] felmentsék,41 és korábbi méltóságába és javaiba visszahelyezzék. Az első levéllel kapcsolatban hangoztatták, hogy a koronázás nem lehet korábban, csak miután Őfelsége az ország szabadságát és kiváltságait előzőleg megerősítette. Mivel ilyen rövid időn belül ezt lehetetlennek tartják, ezért szükségszerűen el kell halasztani a koronázást. Másodszor pedig javasolták, hogy a koronázás valamelyik ünnepnapon legyen, tudniillik vasárnap, a böjt miatt, amelyet a felszentelendő királynak a koronázás hetében, szerdán, pénteken és szombaton kell végeznie.42 Megvitatták, vajon nem lehet-e az említett koronázás a következő vasárnapon, amely Pünkösd. De ezt mindenki alkalmatlannak tartotta, mert ezen az ünnepen a falusiak szoktak királyt választani maguknak, őt körülvezetik a faluban, pünkösdi királynak hívják és három napon át marad kormányzásban. A másodikkal kapcsolatban megvitatták, hogy az említett Esterházy Antal gróf nyerjen kihallgatást, és az országlakosok felhasználják befolyásukat és közbenjárásukat ő császári és királyi felségnél, hogy helyezzék vissza javaiba és korábbi méltóságába. Nem különös, hogy csak egy vetette 40 Az eredetiben tévesen: episcopus albensis. Erdődy Gábor 1711 és 1713 között esztergomi nagyprépostként viselte az arbei „választott" püspöki címet. 41 Esterházy Antal kuruc tábornagy már 1711-ben is amnesztiát kért, de azt elutasította a bécsi miniszteriális konferencia. 1722-ben halt meg Rodostóban. 42 A Pontificale Romanum írta elő a koronázás előtti háromnapos böjtöt, és azt, hogy a koronázás vasárnap legyen (Pontificale Romanum 105). 127
