Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)

Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András

Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <VI> Ezután visszaveszi a kardot, hüvelyébe helyezi, és Őfelségére felcsatolja. Ezzel felövezve Őfelsége a néphez fordul, és a kardot kihúzva hüvelyéből háromszor megforgatja, és ugyanannyiszor megsuhintja. Az elsőt előre, a másodikat jobbra és a harmadikat balra a kereszt alakjában, a jelben, amely­ben erősen akar küzdeni a vallásért és Isten ügyéért. Miután ezt megtette, a kardot a hüvelybe teszi, és újra térdre borul. Az érsek más püspökök asszisz­tenciájával és a nádorral együtt Őfelsége fejére helyezi a koronát, elmondván a Pontifikáléból az imát, és a jogart a megkoronázott király jobbjába adja, Szent István kardját megoldja, és azt átadja annak, aki előbb vitte. Az így megkoronázott királyt, aki a kezében tartja a jogart és az országal­mát, a trónjához vezetik az érsekek és püspökök, és ott ünnepélyesen trónra ültetik. Ezután Te Deumot énekelnek, magyarok és németek ütik a dobo­kat, harsonákat fújnak, a várban és a városfalakon eldördülnek az ágyúk, a díszlövéseket először a gyalogosok adják, a nádor adta jelre a templom­ban kiáltják: éljen a király. A szertartást végző érsek a Pontifikáiéba fekte­tett imákat és áldásokat elmondja, amelyeket befejezvén a miséző érsek38 az evangélium éneklésére tér. Eközben az asszisztens püspökök vagy az arra rendelt személy visszaveszi a királytól a koronát, a jogart és az országalmát, amelyeket visszaadnak azoknak a mágnásoknak, akik azokat vitték. Miután megkapták az ékszereket, a trón előtt a király mindkét oldalán az ékszereket tartva felsorakoznak, [p. 52.] Az evangéliumos könyvet, amelyet a királynak meg kell csókolnia, az érsek és más püspökök nyújtják át, majd eléneklik a Hiszekegyet. Miután ez befejeződött, a királyt a főoltárhoz vezetik az erre rendelt püspökök a felajánlás alatt, ahol térdet hajt és egy erre készített ezüst tálban némi aranyat ad át, és megcsókolja a keresztet, amelyet az érsek fog elé nyújtani. Ezután a trónjához visszavezetik az asszisztens püspökök, és folytatódik a szentmise. Az úrfelmutatás alatt a királyi ékszereket a föld felé fordítják, miután vége az úrfelmutatásnak, újból felállítják. A szentmise egé­szen az áldozásig halad tovább, amikor Őfelségét két püspök szentáldozás­hoz vezeti. Az áldozás után ugyanazon püspökök kíséretében visszamegy a trónhoz, és ismét Őfelségére helyezik a koronát. Miután a szertartás befejeződött, a kapuőrök kinyitják a nagyobb, az is­kolákkal szembeni alsó kaput, és megkezdődik a menet. Őfelsége közvet­lenül a templomkapuhoz megy, innen a kíséretével a fenti sorrendben egé­szen a ferences templomig vonul gyalog a vörös, zöld és fehér posztóval hosszában fedett fahídon át. A templomkapu fent említett őrzőiből egy az országlakosokat irányítja, hogyan menjenek a tömegben fennakadás nélkül az említett városrész felé. A templom kapuinak és a ferencesek kolostorának őreit besorolják a menetbe. 38 Vagyis az esztergomi érsek. 124

Next

/
Thumbnails
Contents