Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András
Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <VI> menve ott jutottam kocsimhoz. Miután innen a folyók és patakok igen veszedelmes áradása és kiöntése miatt, legyőzvén a távolságot és a szerencsétlenséget, valami Znorowba3 jutottam reggelre lovas szekérrel, ahol kenyéren kívül semmilyen ennivalót sem tudtam szerezni, aznap este pedig szerencsésen megérkeztem Holicsba. Ott egy szegény, de jóindulatú nemesnél töltöttem az éjszakát, mivel a fogadó leégett. Április elsején, amely péntekre esett, több mint ötven vízfolyáson átkelve ebédre Nagylévárdra (németül Schützen), majd éjszakára, késő éjjelre Stomfára (németül Stampfen) érkeztem meg sok folyón keresztül. Innen távozva szerencsésen elértem másodikén tíz óra tájban Pozsonyt, a határt4 átlépvén a külvárosba bebocsátva az Arany Koronánál szálltam meg. Két napot maradtam ott, negyedikéig, ami hétfői nap volt. Miután a fogadóban megreggeliztem, a csomagjaimmal átköltöztem a belvárosba, abba a szállásba, amelyet a megbízottak jelöltek ki. Ez a szállás pedig a ház két külön szobájából és egy konyhából állt, továbbá volt egy szép hálószoba számomra és a szolgám részére, de mivel lakosztályra nem vágytam, kértem és elértem, hogy egy másik, nyugodtabbat juttassanak nekem. [p. 38.] Miután ezt elintéztem, visszaküldtem a kocsimat a két szolgával és a lovakkal Velehrádra. Ezután nyomban a következő napokban egyrészt ennek az országnak a bíboros uránál, az esztergomi prímás érseknél,5 másrészt más főrendeknél volt kihallgatásom. Sokat fáradtam a pásztói apátság ügyében, ahogy a naplóban lehet látni. Eközben serényen készülődtek a király fogadására és előkészítették a koronázás közelgő eseményéhez a szükséges dolgokat. <VI> Április 15-én Pálffy János gróf és Kollonich gróf6 koronaőrök az egészen eddig, a felkelés végéig, Bécsben őrzött magyar Koronát az ország más koronázási ékszereivel a következő rendben elhozták. Aznap virradatkor minden polgár megjelent fegyverben, majd a Duna híd- jától két-két sorba rendezve álltak a külvárosban és az utakon végig, amerre a Koronát szállítani kellett. Kilenc óra körül két gránátos század ment a Korona elé. Tíz óra körül azután, amikor Magyarországnak Pozsonytól nem messze fekvő határához érkezett, a várból minden ágyú eldördült. Ezután nemsokára nyitott bécsi udvari kocsiban, mégpedig a díszhelyén, fekete selyemmel borított ládában megérkezett az előbb említett Korona. 3 Dél-morvaországi városok. 4 Valószínűleg a pestis miatti vesztegzár határát jelenti. 5 Keresztély Ágost szász herceg, bíboros (1698), esztergomi prímás-érsek (1707-1725). 6 Helyesen: Pálffy Miklós, valamint Kollonich Ádám. 116
