Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)
Bevezetés
Bevezetés Volkra Ottó János püspök két végrendeletét és a hátramaradt vagyonáról folytatott kamarai hagyatéki eljárást Körmendy József ismertette a püspökről írt biográfiájában. A püspök után maradt teljes vagyon értékét a felvett leltárak alapján a kamara 30.000 forintra becsülte, majd a hagyatékot három részre osztották az egyház, a kincstár és a püspök rokonai között.9 10 Acsádi Ádám püspök végrendeletét életrajzírója, Petrák Mihály nem említi, azonban ismerteti a püspök hagyatékának sorsáról folyó kamarai eljárást. A kamara kizárólagos illetőségéből arra következtethetünk, hogy a püspök nem hagyott hátra végrendeletet, így - az ilyenkor érvényes szabályok szerint- a temetési költségek és a tartozások levonása után maradt tiszta hagyatékot három részre osztották az egyház, a kincstár és a püspök rokonsága között.11 A Bíró Mártont követő püspökök végrendeletével nem foglalkozik a szak- irodalom. Koller Ignác 1773. március 24-én Bécsben rövid végrendeletben intézkedett hátramaradó javairól az egyházmegye, a családja és a kincstár javára. Jelentős összegeket hagyott a Veszprém városában folyó egyházi építkezések- mint a szeminárium, a ferences templom és a piarista iskola - befejezésére. Bajzáth József 1798. január 30-án kelt, 33 pontból álló végrendeletében nagy összegekről rendelkezett, a hagyaték kedvezményezettjei között megtalálhatjuk a veszprémi káptalant, az aggpapok intézetét, a szemináriumot, valamint a kegyúri plébániák papjait és tanítóit. Ezeken kívül bőkezűen gondoskodott rokonairól is. A káptalan hiteleshelyi levéltárában végrendeletet maga után hagyó huszonkét kanonok közül húsz a 18. században élt, jó részük Bíró Márton kanonoktársa volt, vagy püspöksége idején nyert kanonoki stallumot. Végrendeleteik hasonló minták, előírások szerint készültek. A veszprémi káptalani statútumokban foglaltaknak megfelelően mindannyian hagyakoztak a káptalan és az egyházmegye különböző intézményei, kegyes alapítványai, valamint a Veszprém városában működő szerzetesrendek, a ferencesek és a piaristák javára. A kanonokok könyvtárukat a káptalanra voltak kötelesek hagyni, azonban ha másként kívántak rendelkezni, meghatározott összeg hátrahagyásával megválthatták ezt a kötelezettségüket.11 Szinte mindegyikük hagyakozott a veszprémi Szent Anna szeminárium alapítványára, illetve az 1778-ban alapított aggpapok házára, amely az egyházmegye idős, nyugalomba vonult papjairól gondoskodott. A hiteleshelyi levéltárban elhelyezett végrendeletek sorából formai, tartalmi és terjedelmi jellemzői miatt is kitűnik Bíró Márton püspök végrendelete. A végrendelet formai kiállítása a főpap azon tudatos törekvésére utal, hogy a hátrahagyott javak nagy értéke a végrendelet külső megjelenésében is ki9 Körmendy 1995. 56-58. 10 Petrák 1949. 75-76. Ugyanezt erősíti meg Padányi is a Függelékben közölt, kancellárhoz írt levelében. 11 Pfeiffer 1943. 28., 77-78. 14
