Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)
Függelék
Függelék Görz grófnője, Lotaringia és Bar hercegnője, Etrúria nagyhercegnője emlékezetül adjuk jelen levelünk soraival mindazoknak, akiket illet, hogy egyrészt igen kedvelt hívünk, főtisztelendő Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, az ugyanilyen nevű megye örökös főispánja és valóságos titkos tanácsosunk felségünkhöz benyújtott alázatos kérésére, másrészt pedig különösképpen tekintetbe véve a kérvényezőnek Isten egyháza és felségünk iránt tanúsított érdemeit, királyi hatalmunk teljességéből fakadó különös kegyként kegyelmesen engedélyezzük és megengedni rendeljük, hogy az említett veszprémi püspök az 1715. évi 16. törvénycikk értelmében saját szerzett javairól és ingóságairól kétezer körmöci aranynak a kamarához történő leszámolását követően akár most életében és viruló egészségében, akár betegségében és halálának idején az örökhagyás, hagyományozás és végrendelkezés szabad és teljes lehetőségével éljen, s azokat bármely királyságunk joga alá tartozó hívünknek, akinek csak akarja, hagyományozhassa. Engedélyezzük ezt azzal a belé helyezett bizalommal, hogy ezáltal sem Isten egyházának, sem a mi jogainknak semmi kára nem származik. Biztosítékot adunk tehát nevezett püspöknek mind a saját, mind törvényes utódaink, azaz Magyarország királyai nevében, hogy a már megtett vagy ezt követően megteendő rendelkezését vagy hagyakozását most és a későbbiekre nézve is érvényesnek fogadjuk el, és ahhoz királyi jóakaratú egyetértésünket és belegyezésünket nyújtani készek vagyunk, sőt engedélyezzük, megengedjük és elfogadjuk, más jogának sérelme nélkül. Mindezen soraink megerősítésére és tanúsítására ide függesztjük titkos pecsétünket, amelyet mint Magyarország királynője használunk. Kelt igen kedvelt hívünk, tekintetes és méltóságos gróf erdődi Pálffy Miklós, Vöröskő örökös ura, aranygyapjas vitéz, kamarásunk és valóságos titkos tanácsosunk, Pozsony vármegye örökös ispánja, azonos nevű királyi várunk örökös kapitánya, királyi főudvarmesterünk és Magyar Királyságunk udvari kancellárjának keze által, főhercegi városunkban, az ausztriai Bécsben, június hónap tizenkilencedik napján ezerhétszázhatvanadik esztendőben, magyar, cseh és többi királyságunk huszadik évében. (eredeti, VaML XV.2. Nr. 19.) 129
