Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)
Testamentaria excellentissimi, illustrissimi ac reverendissimi domini domini Martini Bíró de Padány episcopi Wesprimiensis dispositio. Kegyelmes, méltóságos és főtisztelendő úr, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök úr végső rendelkezése
Jegyzetek 162 A Nagyszombatban 1648 és 1777 között működő Collegium Rubrorum, amely 1761-ig jezsuita vezetés alatt állt, az összes magyarországi egyházmegye növendékei részére fenntartott papnevelő intézet volt. Alapítását és fenntartását az esztergomi érsekek, mindenekelőtt Lósy Imre és Lippay György, valamint más egyházmegyék püspökeinek adományai, továbbá az óbudai prépostság jövedelmeinek átengedése tették lehetővé. Az intézmény nevét a papnövendékek vörös színű reverendájáról kapta. 163 Mind édesapja, Bíró Márton, mind nevelőapja, Markovics Márton keresztneve Márton volt. Itt ez utóbbiról emlékezett meg. 164 Lásd 97. jegyzet! 165 A korábban említett Aranyosi Lászlóról van szó, aki ekkor 70 év körüli lehetett. 166 A falu régi, kőből épült templomát Volkra Ottó János püspöksége idején vették vissza a protestánsoktól, és az 1710-es évek második feléből van adat plébánosra is, de a plébánia csak ideiglenesen állt helyre. Hermann 2011. 63. Az 1774-es református egyházmegyei összeírás adatai szerint a falubeli reformátusok Acsádi Adám püspöksége idején sövénytemplomot építettek és istentiszteletet tartottak a faluban. Padányi Bíró Márton 1746-ban ezt a templomot vette el a reformátusoktól, és ebben tiltotta meg az istentisztelet tartását. Hum et al. [szerk., s.a.r.] 2002. 266-267. 167 A kamalduli remeteséget Esterházy Pál herceg alapította 1700-ban, és 1702-re már elkészültek az épületek is. A rend 1782-ben történt feloszlatása után a templom berendezését a városi Szent Mihály templomba szállították át. 168 Parragi (Parraghy) László (1713 körül-1759) mihályfai eredetű birtokos nemesi család tagja. 1742-től szolgabírói hivatalt viselt a megyében. Skul- téti Zsófia (1736 körül-1798) Parragi László második felesége volt, 1756-ban esküdtek. Az özvegy majd két évtizeddel később, 1775-ben a végrendeletben is előkerülő Jelenfi Pál (1709 körül-1777) felesége lett. Vö. Benda 2006. [1984.], a családi kapcsolatokra vonatkozó rész 283. 169 Bolla István Zala megyei esküdtről van szó, aki 1761. május 19-én hunyt el. Vö. Benda 2006. [1984.] 250. és 292. 121
