Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Cseh Géza: Szemet szemért
Cseh Géza nélkül történt. Csupán utólagos, a Tanácsköztársaság bukása után keletkezett forrásokra támaszkodhatunk, ha az áldozatok nevét és pontos számát megkíséreljük felderíteni. A forradalmi törvényszék május 4-én a kora reggeli óráktól ülésezett, és 22 személyt ítélt halálra, akiknek személyi adatai ismertek. A halálra ítélteket a római katolikus temetőhöz kísérték, közben ütlegelték és a házak falához lökték őket, mintha már ott, az utcán végre akarták volna hajtani a kivégzési parancsot. A temetőároknál felsorakoztatott foglyok nevét Mann József, a tengerészekből alakult kivégzőosztag parancsnoka felolvasta, majd parancsot adott az ítélet végrehajtására. Általában egyenként, fejlövéssel végeztek velük, de volt, akinek két oldalról az álla alatt egyszerre sütötték el a puskát és élvezték, hogy a szerencsétlennek valósággal lerobbantották a fejét a lövedékek.6 1919 augusztusának végén napokig tartott a kivégzettek maradványainak agnoszkálása. 32 holttestet ástak ki, ám 13 halott személyazonosságát nem tudták megállapítani. A fehér lázadás leverésekor az utcán agyonlőttek egy részét is temetőárokban hántolták el, míg másokat a családjuk temettetett el. Szamuely kilenc vöröskatonát is kivégeztetett, négyet fosztogatásért, a többieket pedig valószínűleg azért, mert a fehérek oldalára álltak. Ez utóbbiakat azonban a Horthy-korszakban nem tekintették mártíroknak és nevük az egyik iraton csupán véletlenül, áthúzva maradt fenn.7 Kele József vármegyei tiszti főügyész 1926-ban, a jászsági és szolnoki vörösterrorról írt könyvében 49 főre becsülte a Szolnokon agyonlőtt fehérek számát. Kele az utcai harcok alatt tisztázatlan körülmények között elhalálozottakat is az áldozatok közé számította.8 Háborús körülmények között a fegyveres lázadást, különösen katonák esetében, általában halálos ítélettel torolják meg. Ám 1919-ben Szolnokon számos civilt is kivégeztek, sőt az áldozatok között két olyan személy is volt, akiknél még a gyanú sem merült fel, hogy az ellenforradalmi felkeléshez közük lett volna. Az egyik eset, Mellinger Endre kereskedelmi iskolai tanuló meggyilkolása különösen felháborító. Egy későbbi újságtudósítás szerint a 16 éves diák a lázadás leverése után kétségbeesetten kereste apját, aki a Fehér Gárda tagja volt. Végül a törvényszéki épületbe, Szamuely Tiborhoz is eljutott: „Hol van az apám, te gyilkos gazember?" - kérdezte a fiú. „Vond vissza e szavad, te kölyök, különben meghalsz!" - ordított Szamuely. De a gyerek tovább kiáltozott és sértegetett s egy óra múlva már a temető árkában állt a halálraítéltek között.9 Édesapja, Mellinger Izidor kereskedő megmenekült a letartóztatástól és a háborús frontszolgálata alatt szerzett betegségében 1922-ben halálozott el. A fiú édesanyja, özvegy Mellinger Izidorné a II. világháború után nem tért haza a deportálásból. Összesen nyolc izraelita vallású, 1919-ben megölt 6 Szentesi Zöldi 2011.72. 7MNL JNSzML IV.407. 24718/1939. 8 Kele 1926. 309. 9 Szolnoki Újság 1930. VIII. 28. 3. 98
