Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Krisch András: Ellenforradalmi megmozdulás sopronban? Gazdapolgár-tüntetés, 1919. április 3
Ellenforradalmi megmozdulás Sopronban? Tevékenységüket a direktórium egy-egy tagjának felügyelete alá helyezte.8 Kellner megérkeztével tehát, a Tanácsköztársaság Sopronban is megszilárdította politikai pozícióit, megszervezték a forradalmi törvényszéket, a rendőrségtől a Vörös Őrség vette át a rendfenntartás szerepét. A Tanácskormány a II. számú rendeletében szesztilalmat rendelt el, amitől a háború utáni időszakban az erkölcs és a közrend javulását várták. Az alkoholt a kizsákmányoló társadalmak hitvány örömének tartották. Az alkoholizmus elleni harc jegyében született plakátfeliratok jól szemléltetik a Tanácsköztársaság viszonyát az alkoholhoz: „Proletárok! Vigyázzunk, hogy senki meg ne szegje az alkoholtilalmat! Aki szeszes italt iszik, az ellensége a Tanácsköztársaságnak! Az alkohol és a prostitúció az emberiség gyilkosai." Abevezetett tilalom alapján nemcsak a helyben fogyasztás volt tilos, hanem a bor ausztriai kivitelét sem engedélyezték.9 A tilalom a soproni borosgazdákat különösen érintette, hiszen ezáltal megélhetésük került veszélybe. A helyzet kezdett a városban komoly elégtelenséget szülni, amit egy helyi politikus - név szerint Zsombor Géza - igyekezett kihasználni. Zsombor már a századforduló környékének ismert helyi politikusa volt, a Radikális Párt, illetve a Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztét is betöltötte. Az Oedenburger Rundschau, későbbi nevén Radikal, végül 1913-tól Grenzpost néven megjelent lap kiadója, illetve szerkesztője. A háború utáni forradalmi események felgyorsították Zsombor karrierjét. Sopronban 1918. október 31-én megalakult a Nemzeti Tanács, élén három elnökkel: Faragó József (Polgári Demokrata Párt), Fischl László (Szociáldemokrata Párt), Zsombor Géza (Demokrata Párt). Működése során a tanács csupán mint politikai tanácsadó szerv működött, a városi közigazgatásra nem volt befolyása. Az ilyen irányú törekvésük Thumer Mihály polgármester és a városi tanács ellenállásán megbukott.10 Zsombor egyre inkább elkötelezte magát - az első világháború után amúgy is aktuális - Nyugat-magyarországi német kérdés ügyében. Lapjában, a Grenzpostban és a nagy részvétel mellett november 10-én megtartott nagymartom11 gyűlésen is a német nyelv használatáért emelt szót, különösen az iskolákban, jogszolgáltatásban és a közigazgatásban. A gyűlésen megalapította a Német Nemzeti Tanácsot, ennek élére természetesen ő maga került. Napilapja beszámolója szerint több, mint 100 település lépett be a tanácsba.12 Politikai ellenfelei viszont azzal vádolták, hogy a német kérdés napirenden tartásával igyekezett magának helyet teremteni. Miközben a „Los von Ungarn!" („El Magyarországtól!") jelszavával tartott szónoklatokat, vagyis a németséget az elszakadásra buzdította, aközben Budapesten a német»Környei 1973. 27. 9 Sopron vármegyében már 1918 őszén alkoholellenes lépéseket tettek a fosztogatások visszaszorítása érdekében. Mayer é.n. 11. “Mayer é.n. 7. 11 Ma Mattersburg, Ausztria. 12 Grenzpost 1918. XI. 13. 2. 61
