Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Kerepeszki Róbert: Éberség. Az ellenforradalminak vélt folyamatok „kezelése" a Tiszántúlon
Kerepeszki Róbert ítélkezés és kivégzés a Tanácsköztársaság törvényes rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával történt meg. Azonnal intézkedtem a megtorlás iránt. Ha a kivégzettek valóban ellenforradalmárok lettek volna, akkor is kötelessége lett volna a rögtönítélő bíróságnak, hogy szabályszerű tárgyalás alapján hozza meg ítéletét, amely tárgyalás nem volt megtartható ama 15-20 percnyi időközben, amely eltelt az előőrsök bevonulása és az én megérkezésem között. A barbár és törvénytelen kivégzéseknek megvolt a szomorú következményük. A románok ismét támadtak, a lakosság passzív maradt, sőt helyenkint ellenségesen viselkedett - vissza kellett vonulnunk. A módfólött felháborodott parasztok a házakból lövöldöztek a visszavonuló csapatokra. [...] Az eset kapcsán tett ellenintézkedéseink már csak a konkrét esetet torolhatták meg, de nem akadályozhatták meg azt a veszedelmet, amely abból keletkezett, hogy a lakosság hangulata a Tiszántúlon végig ellenséges maradt a visszavonuló Vörös Hadsereggel szemben." Tehát ő egyértelműen - noha önigazoló szándéktól egyáltalán nem mentesen- úgy fogalmazott, hogy mire ő a városba érkezett, Tokay, Fekete és Kömer már halottak voltak.28 A három forrás olvasása után érdekes hozzájuk tenni a marxista szakirodalom 60 évvel az események utáni értelmezését: „[...] a városháza előtti téren Szamuely Tibor és Böhm Vilmos jelenlétében felakasztották Fekete Lászlót, Kömer Bélát és Tokay Józsefet az összegyűlt tömeg egyetértésével. [...] Böhm Vilmos emlékiratában letagadja, hogy a kivégzéseknél ott volt - mint írja, csak utána érkezett- s elítéli a történteket. Ekkor azonban már a kommunista ellenes szociáldemokrata beszél belőle. [...] Maga a tárgyalás nélküli kivégzés tény. De az ellenforradalom a saját uralma érdekében ennél sokkal kisebb dolgokért tömegével kínzott meg és végzett ki embereket! Mi is áll a kegyetlennek látszó [!] eljárás hátterében? A román támadás okozta zavar, fegyverbomlás és a feltámadó ellenforradalom miatt a kormányzótanács a hadsereg-főparancsnokság szervezésével egyidejűleg front mögötti bizottságokat is szervezett. Ezeknek a célja a rend és fegyelem fenntartása és az ellenforradalmi mozgalmak elfojtása volt. A proletárdiktatúra nehéz helyzetében szükség volt erre. A Forradalmi Kormányzótanács április 21-én bízta meg a Keleti Hadsereg forradalmi törvényszékének vezetésével Szamuely Tibor népbiztost, és egyben rendkívüli felhatalmazást is ad[ott] neki: »felhatalmazza őt, hogy e célra, ha szükséges, a forradalmi törvényszék mellőzésével is, bárminemű eszközt vegyen igénybe«. Szamuely Tibor [tehát] a Forradalmi Kormányzótanács határozatának szellemében cselekedett Hajdúszoboszlón."29 Hogy Böhm Vilmos ott volt-e a kivégzéseknél, az ellentmondó forrásokból nehéz kihámozni (hogy még kaotikusabb legyen a helyzet, a már idézett Szabó László szerint a hajdúszoboszlói akasztások nem Böhm, hanem Vágó Béla jelenlétében történtek).30 Nagy valószínűséggel igen, és az is könnyen 28 Böhm 1923. 311-312. 29 Tasi 1979. 132-133. 30 Szabó 1919. 82-83,178-179. 56
