Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Szűts I. Gergely: Politikai és társadalmi viszonyok Miskolcon és Diósgyőrben 1919-ben
Politikai és társadalmi viszonyok... Hivatal támogatásával szerzett ingatlanuk megélhetési alapul szolgál, annak birtokában mindenesetre meghagyandók. Nem tekinthetők munkásnak, így a ház szocializálva lesz, a kereskedőktől, szatócsoktól, segédmunkásokkal dolgozó iparosoktól, ügyvédekről, jutalékra dolgozó ügynököktől, földbirtokostól, bankártól stb. Megfontolandó azonban az is, hogy például egy orvosnak, aki reggeltől-estig embertársai egészségének helyreállításán fáradozik családi háza meg nem hagyható-e?"39 A csehszlovák megszállást követően újjáalakult helyi proletárhatalom is megküzdött ezzel a problémával, ám elődei engedékenységét elítélve, igyekezett pontosan megfogalmazni a rekvirálandó ingatlanok körét. „A munkás, tisztviselő ház olyan kisebb földszintes ház, amelyeket a munkás vagy tisztviselő saját keresetéből szerzett vagy építetett s abban maga is benne lakik, vagy ha kisebb tagú családja van két-három lakót vett maga mellé, akik által fizetett házbérből kipótolja saját keresményét. Előfordulhat, hogy helyszűke miatt az építtető a családi házat emeltesre volt kénytelen felépíteni és úgy a földszinten, mint az emeleten 2-3 szoba van. Az ilyen emeletes házat még mindig lehet munkás (tisztviselő) háznak tekinteni.40 A hivatalosan megalkotott rekvirálási tervezet, a munkás és tisztviselő rétegek differenciáltsága miatt, a gyakorlatban csak egyedi esetekre lebontva lett volna alkalmazható. Azonban erre a proletár hatalomnak sem ideje, sem kapacitása nem volt. így a szocializálás alá eső, és a tulajdonos kezelésében maradó ingatlanok közötti határvonal továbbra is esetleges maradt. Emiatt a rekvirálások tényleges oka és száma egyedi esetektől, feljelentésektől, bejelentésektől függött. A lakáskataszter szerint Miskolc négy kerületében összesen 3668 lakás volt található, amelyek közül június közepéig 118 házat vettek köztulajdonba, elsősorban a - Széchenyi, Kazinczy, Szemere, Király utcák, valamint a Zsolcai kapu által határolt - belvárosban.41 A lakáshivatal mindenre kiterjedő vizsgálata az olyan szegénynegyedeket sem kerülte el, mint a Danyi-völgy, vagy a Kőporos, ahol barlangokban, különböző mélyedésekben több százan is éltek. A belvárosi bérpaloták szocializálása mellett a Vörös Őrség állandó razziákkal ellenőrizte a „jogos" és „jogtalan" lakással rendelkezőket. Hatékonyságuk elősegítésére ismét napirendre került a házbizalmi rendszer kiépítésének ötlete. Reisingerék alatt ugyanis - szemben a budapesti példával - a házbéreket nem egy kinevezett, politikailag megbízható bizalmi, hanem a korábbi tulajdonos szedte majd szolgáltatta be a város gazdasági osztályának. Ezt a helyi kommunisták már akkor is élesen bírálták, s amint lehetőség adódott rá, igyekeztek is megszűntetni. A tervek szerint elvhű házbizalmiak feladata lett volna a lakásváltozások jelentése, és a lakbér beszedése. Mellettük egy-egy nagyobb egységért, háztömbökért, utcákért feleltek volna 39 Reggeli Hírlap 1919. VI. 5. 40 Reggeli Hírlap 1919. VI. 15. 41 Reggeli Hírlap 1919. VI. 18. 39
