Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Nagy Szabolcs: a „klerikális reakció" egy fészke a kommün alatt. A Tanácsköztársaság veszprémben
A „KLERIKÁLIS REAKCIÓ" EGY FÉSZKE A KOMMÜN ALATT nak hamar kultusza alakult ki, mint ahogy '45 után a Devecser miatt elítélt kommunisták emlékét is nagyon élénken ápolták.36 A devecseri ellenforradalommal a rövid ideig tartó veszprémi enyhülés ismét fagyosabb légkörbe váltott. Az időközben eltávolított Lusztig helyét az a Szabó Gáspár, a forradalom kezdete óta Pápán működő, egyébként rendesen Budapesten élő géplakatos vette át, aki a devecseri megtorlás egyik fő alakja volt, a foglyok kínzásában személyesen is élen járt. Az alig egy hónappal később, a Tolna megyében található Tamásiban kitört ellenforradalmi események leverésére - hasonló irányú tapasztalata okán - kézenfekvőnek mutatkozott a veszprémi Vörös Őrséget kirendelni, melyet ezúttal is személyesen Szabó vezetett. A rendteremtés itt három ember felakasztásával járt.37 A városban ilyen jellegű események nem zajlottak. A kommün elleni legjelentősebb mozgalom, a vasutasok június 3-án kezdődött sztrájkja volt. Nem veszprémi gyökerű jelenség volt ez, a városiak csak csatlakoztak a Szombathelyről kiinduló, a Dunántúl több városában teret nyert kezdeményezéshez, melynek célja az volt, hogy a kommün legfőbb bázisául szolgáló fővárost a szállítás szabotálása által kiéheztessék. A mozgalomhoz kisvártatva csatlakoztak a veszprémi köztisztviselők, postások, távirdászok is, így karhatalmat kellett vezényelni a városba. Ezek június 5-ére letartóztatták a főkolomposoknak kikiáltottakat, s elkezdték kihallgatni őket, mely eljárások „eredménye" végül egy végre nem hajtott halálos ítélet lett. Az utolsó nagyobb, a Tanácsköztársaság ellen zajlott helyi esemény a július 10-ei asszonylázadás volt.38 Aznap reggel, a már eddig is sokat nélkülöző lakosságnak a piacon bejelentették, hogy a húshiány miatt le kell szállítani a húsadagot. Erre a tömeg megkergette a bejelentő intézőbizottsági elnököt, s egy részük a csereüzlet elé vonult. Erről azt kell tudni, hogy abban csak élelmiszerre lehetett iparcikket cserélni, iparcikket- iparcikkre nem, így a mezőgazdasággal nem foglalkozó városi lakosság azon része, mely önálló iparos sem volt, gyakorlatilag semmilyen árucikkhez, sem élelmiszerhez, sem iparcikkhez nem juthatott hozzá. Bár az üzletet az éber alkalmazottak idejében bezárták, a tömeg megrohanta és feltörte azt, majd ezután fosztogatás kezdődött. A zavargásnak a Vörös Őrség csak nagy nehezen tudott véget vetni. Ez - az egyébként Várpalotán is megismétlődő, s ott halálos áldozattal is járó esemény - jól mutatta, hogy a kezdeti érdektelenség után a városban és környékén gyakorlatilag véglegesen a kommün ellen fordult a közhangulat. Intő lehetett a kommün vezetői számára az is, hogy ezekben az esetekben egyértelműen a 36 Például Csaba 1959., illetve számtalan egyéb, a múlt rendszerben íródott mű. A vörös terror helyi áldozatainak kultuszát sok devecseri ma is élénken ápolja. 37 Csaba 1959. 96. 38 Gutheil 1920. 76. 21
