Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Nagy Szabolcs: a „klerikális reakció" egy fészke a kommün alatt. A Tanácsköztársaság veszprémben
A „KLERIKÁLIS REAKCIÓ" EGY FÉSZKE A KOMMÜN ALATT tői, hogy választható ellenszolgáltatások nélkül (például valódi értékkel bíró „kék" pénz az értéktelen „fehér" helyett) váljanak meg mezőgazdasági termékeiktől. E miatt visszatérő probléma volt az élelmiszerhiány, mert mint az újság a Megyei Munkás Katona és Földművesszegények Tanácsa júliusi üléséről beszámolva fogalmaz, az ott elhangzottak szerint a legnagyobb gond, hogy a falusiak nem szeretik a rendszert, a szesztilalmat, a fehér pénzt, ezért szabotálnak, nem látják el a városiakat. Tejjel hizlalják a disznót, feketén kereskednek az élelmiszerrel. Ezt a jelenséget a tanács álláspontja szerint minden eszközzel fel kellett volna számolni.30 A szesztilalom különösen sok embert érintett érzékenyen. Tömör József dobai földműves például azért volt kénytelen a forradalmi törvényszék elé állni, mert munka közben bort ivott, és kapásainak is adott.31 A rendszer szigorú keze azonban saját embereire is lecsapott. Szatmári István politikai megbízottat háromhavi fogházra ítélték, miután az a Jutási állomáson részegen randalírozott.32 Mindezen feszültség azonban jó ideig csak a felszín közelében volt érzékelhető, nyílt mozgalommá, ellenállássá nem fejlődött. Az első jelentősebb „ellenforradalmi" esemény 1919. április 29-én zajlott Veszprémben, mikor enyingi gazdák érkeztek több tucat szekéren a városba, hogy kiszabadítsák a megyei direktórium által fogva tartott két enyingi túszt. Bár a terrorcsapat tagjai ekkor még Veszprémben voltak, nem vállalták fel a nagyszámú enyingi földművessel való konfrontációt, a direktórium a két túszt szabadon bocsájtotta.33 Nem sokkal ezután, a megyei kommün történetének egy sokkal véresebb, mind vörös, mind fehér oldalról ikonikussá emelt eseménysora következett, az úgynevezett devecseri ellenforradalom. Devecserben az elmaradt földosztás, a szociális nehézségek, s nem utolsó sorban Hertzl József helyi politikai megbízott túlkapásai miatt meglehetősen nagy volt az elégedetlenség. Miután május 5-én híre kelt, hogy a román és a csehszlovák csapatok összehangolt támadása Kun Béláék uralmának végét jelenti, pár helybéli úgy döntött: lépni kell, a település éléről el kell távolítani a vörösöket. Az ellenforradalom bázisát egyébként pont azok az alacsonyabb sorú helyi földművesek, kézművesek alkották, akiknek a propaganda szerint a forradalom legfőbb támogatóinak kellett volna lenniük. Az események egyik mozgatórugója Torma Károly kovácsmester, vörösőr volt, s a Vörös Őrség többi tagja is szinte egyöntetűen csatlakozott a felkeléshez. Maga az „ellenforradalom" egyébként abból állt, hogy a fent említett ellenforradalmárok május 5-én este körbejártak a faluban, s összefogdosták a köztudottan hithű kommunistákat, s egy fáskam30 Vörös Zászló 1919. VI. 11. 2. 31 Vörös Zászló 1919. IV. 5. 3. Őt egyébként később felmentették, mert nem tudta, hogy cselekménye előírásokba ütközik. 32 Vörös Zászló 1919. VII. 18. 3. 33Gutheil 1920. 43. 19
