Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)

Nagy Szabolcs: a „klerikális reakció" egy fészke a kommün alatt. A Tanácsköztársaság veszprémben

Nagy Szabolcs A korabeli Veszprém Az események ismertetése előtt - a történések megfelelő viszonyrendszerbe történő helyezéséhez - szükséges néhány szót ejteni a korabeli Veszprémről is. Az 1919-es város egy az átlagosnál kisebb létszámú (1920-ban 15.586 la­kos)3 megyeszékhely volt, sem országosan, sem a Dunántúlon nem tarto­zott a legjelentősebb települések közé, de bizonyos szempontból (pl. majd 30%-kal több lakos, illetve jóval nagyobb iparosodottság) még a megyebe­li Pápa is túltett rajta. Témánk szempontjából fontos, hogy jelentős számú munkást foglalkoztató üzeme alig volt, (az államosítás, ún. szocializálás alsó határát jelentő minimum 20 főt foglalkoztató üzem egy sem) ipara in­kább kézműves, kisipari jeliegűként jellemezhető. Mint az egyik legősibb püspöki székhely esetében természetes, hagyományosan erős volt a kato­likus egyház befolyása a társadalomra. Ez a felekezeti arányokban is tük­röződött, a lakosság több mint 82%-a katolikus volt, szemben például a megyei számarányokkal, vagy a hagyományosan protestáns fellegvárnak számító Pápa 65%-ával.4 A klérus egyébként is nagy súllyal volt jelen a helyi közéletben, a város­ban nagyszámú egyházi személy élt és működött. Az oktatásban - a min­den településen fellelhető katolikus felekezeti alsóbb iskolákon kívül - két, apácarendek által működtetett leánynevelő, s egy férfi rend által fenntartott fiúiskolán keresztül is szerepet vállaltak. A város lapja is a püspökség tá­mogatásával jelent meg. Emellett a püspökség gazdasági jellegű intézményei is nagy súllyal voltak jelen a város életében. így elmondható, hogy a város értelmiségének jelentős hányada állt közvetlen vagy közvetett egyházi alkal­mazásban, illetve a lakosság egyéb rétegei is különböző okokból kifolyólag napi kapcsolatban álltak az egyházzal. Külön dolgozat lapjaira kívánkozik, de a folyamatok érzékeltetéséhez mégis szükséges néhány szót ejteni a március 21-ét megelőző veszprémi po­litikai helyzetről. A helyi nemzeti tanács létrejöttéről a következőképpen tu­dósított a helyi lap: „Ide, hozzánk is elért az új idők szelleme. Oh, itt e régi, a kuruc ősök szent hagyo­mányaiban erősödött hazafias színmagyar városban nem kellett sokat csiholni. [...] Ez a lelki tűzijáték itt minálunk csütörtök este kezdődött. [...] Ifjúság s katonaság gyűlt össze a Szabadságtéren s eskü mellett hűséget fogadtak a Nemzeti Tanácsnak, hűséget a Szabadságtéren a magyar szabadsághoz! Tisztek, ka­tonák nemzeti kokárdával s virággal cserélték föl a sapkarózsát, majd nemzeti zászló 31930. évi népszámlálás. Demográfiai adatok. Bp., Stephaneum 1932. 33. (népesség), 132. (vallás). 4 Az előző jegyzetben idézett forrás 15. oldala szerint az ország 51 megyei városában összesen 1.204.265 laktak, az átlag lakosságszám tehát 23.613fő volt. 10

Next

/
Thumbnails
Contents